Holdmosolygás kritikái

Szeretnél kritikát írni?



Patronum
2014.03.04 - 16:46 | 11: Megbánás | Anonymus
Szia! ^^ Az az igazság, hogy egyre ritkábban írok erről a két csodálatos fiúról, úgyhogy bűntudatomban erőt vettem magamon, megnyitottam egy üres dokumentumot... és elakadtam. Aztán feljöttem ide, újraolvasgatni a picikéidet, hogy megteremtsék azt a keserédesen gyönyörű hangulatot, ami miatt beleszerettem Remusékba. És rájöttem valami fontos dologra: ez a gyöngyszemed volt rám a legnagyobb hatással minden valaha olvasott fanfiction közül. Nem tudom, miért nem írtam korábban hozzá, valószínűleg akkor még nem volt szokásom nyomot hagyni magam után... viszont nem is igazán bánom. Mert ez most így tökéletes, hogy kissé nosztalgikusan gondolok arra, mikor minden apróságodon sírva fakadtam (igen, még a vidámabbakon is...), és hogy ez az időszak még nem is olyan régen múlt el, mégis távolinak tűnk. Mostanában más szemmel nézem az írásaidat, úgy érzem, kicsit "felnőttem" ahhoz, hogy jobban megértsem őket (és ezt nem a koromra értem), így azonban még több szépséget fedezek fel bennük. És akkor beszélek végre a minidről is. Talán nem ez festi elém a legjellemzőbb képet a fiúk életéből, nem ez a legmegmosolyogtatóbb vagy legszívbemarkolóbb, de számomra a legkülönlegesebb. Az első bekezdés tökéletesen azt írja le, ahogy én mindig is elképzeltem Remus holdtöltéit, de ami leginkább megragadt bennem, az ez volt: " mert az emberszag teljesen megvadította a fenevadat" - csak így odaillesztve a végére, egy kiegészítő jelzés, és közben az egésznek a magyarázata. A második résznél sokadik újraolvasásra is könnyes lett a szemem, mert a zárójeles mondatokat az ő hangjukon hallottam, annyira igazinak tűntek és annyira fájtak... Na jó, ez még most is ugyanazzal a sírásra késztető mellékhatással jár... :-D Ezt a sok zagyvaságot összefoglalva csak annyit szeretnék mondani, hogy EZ az az írás, ami miatt teljesen beleszerettem Holdsápba, ami miatt nem álltam meg négy-öt szösszenet megírása után, és amit legszívesebben a szívembe gravíroztatnék. És ne haragudj, hogy értelmetlen voltam, de mindenáron el szerettem volna mondani valamit, amit végül nem sikerült megfogalmaznom, de annyi a lényege, hogy köszönöm Neked! És azt is köszönöm, hogy most azonnal visszamegyek az üres dokumentumhoz és írok valamit, mert hiányoznak a fiúk. :) Puszillak <3

Szerző válasza: Drága Anett! Percek óta ülök a monitor előtt, és próbálom megfogalmazni, amit érzek. De nem megy. Annyi kedveset írtál ide, annyi dicsérő szót... alig tudom elhinni... Hogy nálam keresed hozzájuk az ihletet. Hogy megkönnyezted ezt a sok-sok kusza mütyürt. Hogy éppen ezt szereted a legjobban, ezt... ritkán emlékszem egy-egy történetem "pötyögési körülményeire", de ez valamiért megmaradt bennem. Két éve írtam, februárban, Bon Jovi egyik legklasszabb dalára, mert szerelmes voltam ebbe a strófába: "You paint your smile on your lips / Blood red nails on your fingertips / A school boy's dream, you act so shy / Your very first kiss was your first kiss goodbye!" és ebbe a sorba: "When passion's a prison, you can't break free!" Tudom, egyiknek sincs túl sok köze a szöszhöz. És mégis. Azóta is összekapcsolom ezt a kettőt. Mármint a "You give love a bad name" című csodát meg ezt a firkálmányt. Tulajdonképpen ezután pattant ki a fejemből Remus és James összecsókolóztatása - mert úgy képzeltem (és képzelem most is), hogy a tréfa után kellett történnie valaminek köztük. Valaminek, amitől James férfivá érett, amitől Remus megnyugodott, és amitől Sirius rádöbbent, hogy visszavonhatatlanul beleszeretett Remusba. Szóval igazából csak azt akartam kifejezni ezzel a betűrengeteggel, hogy nekem is talán ez a személyes kedvencem - máskülönben nem emlékeznék ilyen tisztán a születésére -, bár más okokból, mint Neked. Jaj, és olyan jó, hogy Te is hallottad őket, miközben olvastál. ^^ Nem voltál értelmetlen (én annál inkább, és ezért bocsánatot is kérek), elmondhatatlanul örültem minden szavadnak! Köszönöm szépen. És remélem, hamarosan megosztod velünk, amit a fiúkról alkottál! :-) Puszi-puszi!

2013.06.18 - 13:40 | 11: Megbánás | Regisztrált
Megcsalta Remust? Szemét!!! Kikaparnám érte a szemét!

Szerző válasza: Szia! (Végre leérettségiztem, úgyhogy most már anélkül tudok mosolyogni a hozzászólásaidon, hogy ott bujkálna a tanulás-gondolat a tudatom mélyén. ^^'') Bizony, Siriusnak is voltak szerencsétlen lépései, illetve hibás döntései... de itt nem csupán megcsalásról van szó, hanem arról a bizonyos "tréfáról" is, amely Perselus ellen irányult, és ami meglehetősen rosszul érintette Remust. :( Puszi!



Szeretnél kritikát írni?