Holdmosolygás kritikái

Szeretnél kritikát írni?



2013.06.18 - 13:47 | 14: Első vonatút | Regisztrált
Ismerve magamat, én tuti beszóltam volna a "kisfiúnak"! XD

Szerző válasza: Azt hiszem, Remus is csak nehezen tudta visszafogni magát, pedig Ő aztán tényleg a türelem és a higgadtság megtestesítője. :D

egy_lány
2013.05.27 - 19:19 | 14: Első vonatút | Anonymus
Én sem éreztem volna másképpen, ha egy tőlem ennyire különböző emberrel futok össze.

Szerző válasza: Szia! Azt hiszem, sokan hasonlóképp vélekednek ezzel kapcsolatban. :) De mi tudjuk, hogy valaminek hatására (talán James lelkes összetartó ereje volt az) mégis csak elválaszthatatlan barátok lettek. ^^ Puszi!

Patronum
2013.04.15 - 15:04 | 14: Első vonatút | Anonymus
Szia! Az az igazság, hogy Remus az én titkos szerelmem. Ugyanakkor csak Siriusszal tartom egésznek. Ennek ellenére még a James/Remus ficeidet is gyönyörködve olvastam. Imádom, ahogy írsz, a szókapcsolataid, az ötleteid. Régóta figyelemmel kísérem az egyperceseidet. Mindig megmosolyogtatnak, és bevallom, sokszor el is pityeredtem rajtuk. Köszönöm, hogy olvashattam!

Szerző válasza: Kedves Patronum! Azt hiszem, rokonlelkek vagyunk, jóllehet Remus nekem nem titkos, hanem nyíltan felvállalt szerelmem sok-sok éve. ^^'' Ezzel szemben előszeretettel boronálom össze Siriusszal, Jamesszel (ehm, őket valamiért "összehármasítani" is szeretem ^^''), Dorával és néha még Regulusszal is. Tudod, az egyik kedvenc elfoglaltságom a szöszgyártás, és nagyon boldog vagyok, amiért nem csak magamnak, hanem másoknak is örömet tudok szerezni a "mosolyaimmal". :) Puszillak, köszönöm, hogy írtál nekem! :)



Szeretnél kritikát írni?