kritikái

Szeretnél kritikát írni?



2017.06.09 - 15:26 | 1: | Regisztrált
Szia! Egy előző írásod logikája alapján én itt igazi baglyot vártam. :) De hát, igaz is, nem lehet mindig állatkás sztorikban dagonyázni. Aranyos történet volt ez is, picit talán, hogy is fogalmazzam meg, kevésnek éreztem úgy összességében, olyan kis semmilyenkének. Nem volt benne játék a szavakkal, szimbólum szint se sok. Attila alakja nekem önző, tutyimutyi és szószátyár volt, Dóri, aki meg szimpatikusabb lett volna, nem kapott sok hangsúlyt, csak két jelzőt: önfeláldozó és segítőkész. A sztori elején az akasztotta még meg a logikámat, hogy a narráció alapján Attila nem ismert itt sok ember, akkor most jött volna rá, hogy Dóri (aki valahogyan mégis ismerőse, talán volt osztálytársa) mégis itt lakik mellette? Vagy ez a beszélgetés során derült ki? Kettejük bizalmi szintjét sem tudtam belőni elsőre, teljesen távoli ismerősnek gondoltam, de mégis puszizkodtak. Furcsálltam. Itt kicsi hiányt éreztem a leírásban. Köszönöm, hogy olvashattam! Üdvi, FK.

Szerző válasza: Szia! Az a helyzet, hogy ez csak egy megtörtént esemény leírása volt. Attila és Dóri (én) interneten ismerkedtek meg egy nyáron, most nem kezdeném el részletezni, hogy és mint volt. Lényeg, hogy nagyon megvolt köztük a szimpátia, és valami barátságféle kezdett alakulni köztük, de az ismeretségük frissességében még nem jutottak el oda, hogy mélyebb, szomorkásabb pillanatokat is megosszanak egymással. Attila tudta, hogy Dóri ott lakik a közelében, de egyrészt nem tudta, hogy még ébren van, másrészt mint említettem, korábban nem beszélt neki az őt nyomasztó érzésekről. Mindegy, ezt most nem szeretném tovább részletezni. Köszi, hogy írtál.



Szeretnél kritikát írni?