Can you see me? kritikái

Szeretnél kritikát írni?



Terra
2017.05.21 - 02:49 | 1: Két álmatlan hős egy házban | Anonymus
Szia! :)

Nagyon tetszett. Gondoltam ezzel kezdem, mert valóban nagyon tetszett. :) Bevallom, lövésem sincs a leírásról, mert azt nem olvastam el, csak ráugrottam a sztorira, és na, olyan szépen van felevezetve ez a fejezet, és olyan jól megfogalmaztad azt a gondolatot, ami már bennem is felmerült: mit érezhet Steve ennyi év kiesése után? Hogy éli meg, hogy hirtelen belecsöppen a jövőbe, és nincs lehetősége visszamenni a múltba? Szóval ez olyasmi, amit jó látni, hogy valaki más is felveti, leírja, és próbál memagyarázni. Másfelől tetszett, hogy Steve és Tony végül nyitnak egymás felé, tartózkodón, de már határozottan fejlődőképesen. Nem tudom, ezek ketten végül párosban végzik-e, de ha ilyen fokozatosan viszel bele ebbe a témába, nekem jó. :) (Alapvetően nem vagyok oda Tonyért. Nagyon nem... És így nem is szoktam olvasni, mindegy, hogy az a másik szereplőt mennyire kedvelem.) Köszönet ezért a fejezetért, remélem lesz még több is, vagy még több ilyen.

Terra

Szerző válasza: Szia, Terra!
Köszönöm szépen - ez egy tökéletes felütés volt! :) Örülök, hogy leírás nélkül is méltó volt a sztorim a "ráugrásra", mindig öröm ilyesmit olvasni! Igen, Steve fejébe mászni és az ő tragédiáját elemezni ilyen-olyan szemszögekből olykor a kedvenc elfoglaltságaim közé tartozik. (Mazochista vagyok, tudom.) Ő tipikusan olyan karakter, aki mindent elveszített, és aki iskolapéldája a "nem csak az életedet lehet feláldozni a nagyobb célért" dolognak. (Bár ő azt hitte, hogy azt is feláldozza... haha, kis naiv, meg is tapasztalja, hogy van annál rosszabb.) De szerintem abszolúte nem csak te meg én vagyunk azok, akik szívesen kínozzuk magunkat efféle elmélkedésekkel róla, szóval e tekintetben megnyugodhatsz! :)
Annak (is) nagyon örülök, hogy kellően komótosnak érezted a novella haladását. Nem örültem volna neki, ha elsietettnek tűnik közöttük ez az interakció, és az én fejemben egyedül Steve lehet az, aki elkezdi a fokozatos nyitást, Tony csak utána rúghat labdába. De szerencsére akkor megteszi. Hogy ebben a viszonylatban, ebben a világban párosként végzik-e? Nos, ez elsősorban rajtad, az olvasón múlik! Én szívesen összehozom őket párkapcsolatba is, de azzal is tökéletesen boldog vagyok, ha "csak" barátok - igazság szerint ebben a novellában ez utóbbi alapjait szerettem volna lefektetni, de ismétlem, a másik értelmezés elől sem zárkózom el! ;) Ezt a novellát nem terveztem folytatni, de más írásokban (legyen az egyperces vagy hosszabb) természetesen még sokat fogok foglalkozni velük ilyen-olyan formában, szóval ajánlom magamat és a többi ficemet! :)
Üdv: B. B.

Zsó
2017.05.20 - 22:29 | 1: Két álmatlan hős egy házban | Anonymus
Ház ez a fejezet érzelem-dús volt. Imádtam :) Tony - mintha nem is ő lett volna - megnyílt Steve felé, és Steve is Tony felé :) Nagyon várom a következő fejezetet :)

Szerző válasza: Szia, Zsó! :)
Igen, az érzelemdússág volt a célom, szóval örülök, ha átjött neked! :) Tony mentségére szóljon, hogy Steve kezdte a megnyílósdit, ami valljuk be, neki sem volt könnyű... de néha muszáj :)
Igazság szerint nem terveztem neki további fejezeteket, de tényleg elfelejtettem átállítani befejezettre a történetet, ezt módosítottam is, hogy elkerüljük a félreértéseket. Remélem, ennek ellenére nem érzed nagyon csonkának vagy befejezetlennek a történetet! És persze köszönöm megint a kedves szavaid és a bíztatásod, hivatásos Első Kommentelőm! :)
Üdv: B. B.



Szeretnél kritikát írni?