Szérum kritikái

Szeretnél kritikát írni?



Györkös Sándor Rafael
2014.05.12 - 02:52 | 12: Epilógus | Anonymus
Nagyon hálás vagyok ezért a történetért. Rengeteget nevettem és sírtam is. De ez nem vette el a kedvem tőle, hogy tovább olvassam. Gratulálok.

2013.08.31 - 16:28 | 12: Epilógus | Regisztrált
Szívmelengető történet, a locska gyertya is nagyon jó:) És igen, én sem szeretem Rowlingot,amiért úgy elbánt Pitonnal, ez sokkal jobban tetszik. Mikor elolvastam az eredetit, a sírás határán álltam :..((Mégis, mit képzelt az a nő? Mielőtt Harry megtudhatna mindent, megöli Pitont (mármint Rowling), így, még csak nem is tudtak rendesen beszélni egymással! Aztán, mikor azt várom, hogy Harry legalább kifejezze nagyrabecsülését, az iránt az ember iránt aki mindig megóvta minden bajtól, mit kapok? Egy rövidke közlést arról, hogy a fia a nevét a Roxfort két igazgatója után kapta, akik közül az egyik mardekáros volt, és a legbátrabb ember, akit valaha ismert! Ez a nő komolyan gondolta, hogy ez elég???? A gyerekeinek kicsi koruktól tudni kellett volna, ki is volt Perselus Piton! Ezért is olvasom az ilyen ficeket szívesen, sok emberrel egyetemben, mert itt olyan élete lehet, amit Rowling nem volt hajlandó megadni neki. Bocs, ez nem ide tartozott. Szóval, Piton itt kicsit talán hamar felenged vele kapcsolatban, de, mivel ott van vele a kotnyeles gyertyatartó, aki felnyitja a szemét, akár akarja, akár nem, ez nem meglepő. Külön örülök, hogy apja is van, így Harry egy csapással mindjárt nagypapára is szert tett :D Dumbledore itt nem igazán undok, inkább csak nemtörődöm, bizonyos értelemben, bár, annyiban igaza van, fontos Harry életének védelme, a vérségi kötelék által, de a testi, és lelki épségére már kevesebb gondot fordít. Pedig, amin keresztülment, abba bárki belerokkanna. Ami azt illeti, nem bánom, hogy elmaradt a csata leírása, épp elég információt kapunk róla, és ez a fic tényleg nem arról szól. A gyertyatartó jó ötlet, de mond csak, nincs köze véletlenül a Disney Szép és a Szörnyeteghez? Ha igen, az se baj, akkor is eredeti figura! A karácsonyi hógolyózás is annyira tetszik, tényleg nem Pitonos, és nagyon jól mutatja, milyen közel kerültek egymáshoz. Ami azt illeti, tényleg tönkretenné Piton "jó" hírét, ha megtudnák, hógolyózik Harryvel XD Örülök, hogy nem próbáltad meg a fiút összehozni Gennyvel, szerintem sem illett hozzá! Hermionéval pedig nem nagyon lehet mellényúlni!

Denisa
2011.12.05 - 22:34 | 12: Epilógus | Anonymus
Épp csak a lényeg nem derült ki... tulajdonképpen mi a frász is volt ez a betegség?! Ezt leszámítva a történet jó, a vége különösen tetszik, mókás lehet egy hógolyózó Piton meg egy igazi gyerek Harry.... :D

grena
2011.01.16 - 12:18 | 12: Epilógus | Anonymus
Tetszetős volt. Kicsit bővebbre is veheted, mert igen élvezetesen írsz. :) További kellemes alkotást!

2011.01.01 - 13:49 | 12: Epilógus | Regisztrált
Szervusz! Egyszer régebben már elkezdtem olvasni a ficedet, de akkor mintha túl hirtelennek éreztem volna Piton enyhülését Harry irányában, és mivel ez zavart, abbahagytam az olvasást. Aztán most mindenképpen olvasni szerettem volna egy severitust, és ez be volt fejezve, így ismét nekiültem, és egy ültő helyemben elolvastam az egészet! Tetszett a történet, örülök, hogy Seamus kivételével mind megmenekültek=) Üdv: Ana

2010.08.22 - 15:11 | 4: Reménytelenül | Regisztrált
Nem tetszett, hogy Piton ilyen könnyedén beismerte a tévedését Harryvel kapcsolatban. Nem jellemző rá.Ahogyan az sem, hogy bocsánatot kérjen egy diákjától, amiért késik a saját otthonából.

2010.08.22 - 14:52 | 3: Nincs választás | Regisztrált
"tudálékos viaszköteg" :DDDD

2010.08.22 - 14:33 | 2: Barátok nélkül | Regisztrált
Remélhetőleg nem a gyógykészítmények üvegeit törte össze a fiúXD

2010.03.01 - 18:50 | 4: Reménytelenül | Regisztrált
'Reggelt! : )
Egészen idáig eljutottam (igen, tudom, zseniális az olvasási képességem ma), és... hehehe. Asszem, nem fogok belekötni abba, hogy Perselus néha magázza, míg többségében tegezi Harryt, még csak abba sem, hogy van pár elírás... na de magába a sztoriba! Wúúúú. Beleszerettem. (L) Trenus, hát ő... Perselusról és Harryről meg nem is kell nyilatkoznom - egyszerűen nem is tudnék. Imádom mindet. Tüneményesek. Jahh, és persze kíváncsi vagyok, vajon mi történt ezután - mi lett Malfoyjal, ki gyógyult fel, voltak-e még halálos áldozatok, et cetera... de sajnos *hüpp* mennem kell, így ma előre láthatóan itt abba is hagyom. : ) Majd ha legközelebb erre járok, újra összemaszatolom a helyet, mutatva, h erre jártam.
Hagytam pár sort, remélem, elég ennyi... ma valahogy nem megy ez a kritikaírósdi... Pusszanat, Hil

Timi
2009.11.03 - 18:21 | 12: Epilógus | Anonymus
Én is imádok hogolyozni -amikor még velünk volt az apu ő is szerette ! Elment -ez van ... Az emlék megmaradt - nagyon szépen befejezted - igazi Karácsonyt adtál Harrynek ,ügyes vagy !

Timi
2009.11.03 - 17:55 | 10: Az élet rendje | Anonymus
Nahát Persi kiakadt Harry miatt - tényleg ovja - dejő !

Timi
2009.11.03 - 17:39 | 9: Könnycsepp szirom | Anonymus
Szegény Harry most minha elvesztene megint valakit - Ugye Persi nem tesz ilyet most már?

Timi
2009.11.03 - 17:10 | 8: Egyetlen | Anonymus
Nem rég találtam ide - nagyon ügyes vagy igazi apát faragsz a Persiből - a sok dolog mellett ! Köszi !

2009.04.18 - 14:24 | 4: Reménytelenül | Regisztrált
De igen, a mogorva ember is ember. Várj, átfogalmazom. Imádom, amikor Perselus a mogorva emberből átmegy normális (esetleg aggódó) emberbe. *Most, hogy így megnézem, így tényleg jobban hangzik* És még mindig imádom ezt a sztorit is.

ukume
2009.04.17 - 20:35 | 12: Epilógus | Anonymus
Hát ez... hát ez.... ez egyszerűen.... *próbál nem megfulladni a nevetéstől* ez valami káprázatos volt. Először kishiján végigbőgtem a fejezetet, aztán a végét meg végigröhögtem. Egyszerűen fantasztikus volt, csodálatos, lehengerlő, elképesztő, tökéletes, örömteli, boldogító, káprázatos, és... és... és nem találok szavakat... egyszerűen tökéletes volt, elmondhatatlanul tökéletes. Imádtam az egészet. Olyan jó, hogy Harrynek végre igazi, boldog családja van. Van egy apja, van egy nagyapja, van sok barátja, boldog élete, és legfőképpen nincs Voldemort. Olyan nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon jó volt, amint Harry és Perselus a vásárban sétálgattak. Imádtam azt is, amikor Perselus a könyvesboltba akart menni Harryvel (hogy én mennyire irigyeltem a csávót.... ha én a helyében lettem volna, ajtó se maradt volna, olyan lendülettel vonultam volna be a boltba *imádja a könyveket*). Ami a gyertyát illeti, tök jó, hogy Trenusnak is lesz végre társasága. Na és Piton beszólása, hogy: - A nagy házam telis–tele kis apró ugráló gyertyákkal – nyögött fel Piton, mire Harry teljesen elképedt. – Nem fogok biológiai magyarázatokba bocsátkozni – morogta az apja. --Na itt volt az, hogy elkezdtem nevetni, és innentől kezdve komolyan fennált nálam a fulladás veszélye. *De tényleg* Aztán ott volt még a nem éppen elhanyagolható hógolyócsata, ami.... *amitől még most is rájön a röhögőgörcs* ...szóval egyszerűen fantasztikus volt. Elképzeltem, és.... és ez az amit tényleg... TÉNYLEG nem tudok szavakba önteni. Egyszerűen csak tökéletes, családias, megható, békés és boldog volt az egész játékos helyzet. Imádtam. És nem is mondok mást, mert napokig ismételgethetném még, hogy imádlak, imádlak, imádlak!!!!!!!!!!!! Téged is, a történetet is, és minden munkádat, azt is amit olvastam már és azt is, amit MÉG nem. (De biztosan fogom előbb vagy utóbb mindet). Addig is, szia

[Előző] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 [Következő]

Szeretnél kritikát írni?