Holdmosolygás írta: Remie

[Kritikák - 2]

+++ betűméret ---
<< >>


Mézszín tincsek hullnak a sebzett borostyánszemek elé, ahogy a fiú fintorogva megmoccan, kezét az oldalához kapva. Lélegzete elakad, arcán felrémlik a holdtölte minden keserűsége, és Sirius szinte hallja a fájdalmas vonyítást, a vérre szomjazó lihegést, aztán a csontok roppanásának hangját - mert az emberszag teljesen megvadította a fenevadat.

Remus vádló szavainak kergetőzése a fejében (megcsaltál, becsaptál, hazudtál), az elfogadhatatlan tény James szájából (sose fogja engedni, hogy újra megérintsd), saját kétségbeesett kifakadása (szerelmes vagyok belé) visszhangot ver a szívében is. Ám mielőtt megszólíthatná, szobatársa visszafogott ingerültséggel elsétál az ágya előtt - és a varázsdüh csillárringató ereje egyetlen pillanat alatt eltántorítja szándékától…


<< >>

Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)