Holdmosolygás írta: Remie

[Kritikák - 2]

+++ betűméret ---
<< >>


Úgy rezzensz össze a nedves ajkak alig-érintő cirógatása alatt, mint (a kamasz Remus az első ügyetlen érintésedtől) egy erdei vad, ha közeledő puskaropogást hall a fák között. Köhintesz, mentegetőző mozdulatot teszel, viaszsárga bőröd alatt viszont forrón táncol végig a sóvárgás, amint a homlokodon megérzed a deresedő tincseket, s kedvesed orra a tiédhez dörzsölődik.

- Ne félj – suttogja (suttogtad akkor), s te mohó odaadással merülsz el a szenvedély ölelésében.

A csókok, a szeretkezés néhány órára elfeledtetik veled a látható és láthatatlan sebhelyeidet (ahogyan Remusszal is tették azon az éjszakán), aztán visszazárod a szerelmet az elutasítás, a ráncok és a keserűség börtönébe (Azkabanba).


<< >>

Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)