Töviscsokor írta: Hiriajuu

[Kritikák - 1]

+++ betűméret ---
<< >>


Füst


*****


Füst (főnév)
1. Égéstermék, égés közben keletkező gázok levegőbe keveredett, ritkás szürke színű, tűzforró, rendszerint fölfelé szálló tömege.

Joel nem bagózott.
Mármint, most éppen de, azt tervezte, de amúgy nem volt szokása. Ritkán gyújtott rá, általában akkor, ha nagyon szét voltak zuhanva a gondolatai.
Hogy most mitől zuhanhattak szét, azt Marley mondjuk nem tudta, hiába fürkészte már percek óta a barátját kíváncsian.
Joel csak ült a kereveten, Marley mellett, és elgondolkodva bámulta a kezében tartott meggyújtatlan cigit. Úgy ült, ahogy mindig, az egyik lába átdobva a másikon, a könyöke a térdére támasztva, az álla a tenyerébe támasztva. A másik kezében a hófehér, karcsú cigarettaszál.
Az arca kicsit nyúzottnak tűnt, de hát a Monday-fiúk arca mindig egy kicsit nyúzottnak tűnt, meg aztán lehet, hogy a szemei csak a koromfekete kihúzástól tűntek karikásnak. Joel értett hozzá, hogy sminkkel leplezze vagy legalábbis arra fogja a néhai lerobbantságát.

De nem, ez nem csak a szemceruza volt, a szokott vasárnapi fáradtsága is kiütközött. Joel egyfajta fordított életet élt, ellentétben az átlagos tinikkel, ő hét közben pihente ki a hétvége fáradalmait. Már péntek este meglépett a kastélyból, szombat délután csak pár órát aludni meg enni esett vissza, aztán újra eltűnt, ma reggel egyenest a Shafiq-kúriáról eshetett be színjátszóra, meg a szakkör után is elsunnyogott még valahova, és csak most ült el úgy a seggén a szokott toronybéli helyükön, hogy abból sejteni lehetett, nem megy már sehova.
Kialvatlan volt, enyhén másnapos és rozoga, de a csokoládébarna szemei elégedetten csillogtak. Marley tudta, hogy ez miért van, Jared nemrég hagyta itt az öccsét, a szokott heti egyeztetésük után, amit a családjuk pénzkereső tagjaiként minden hétvége után megejtettek, és Joel nem kevés galleont és sarlót perkált le a bátyjának. Jared elhúzott hazaadni a zsetont, Jo meg itt maradt, elszegényedve és a gondolataiba mélyedve.

- Min merengsz ennyire? - bökte meg Marley a fiút, mikor elunta a hallgatást. Joel nem nézett föl, a cigit fixírozta továbbra is. Aztán rágyújtott, hosszasan fújta ki a füstöt, miközben hátradőlt, és az arcába húzta a kalapját, mielőtt válaszolt volna.
- Jeong.
Marley csak hümmögött. Nem tudott mást hozzátenni a témához, vagyis tudott volna, de jobbnak látta hallgatni. Aggasztotta, hogy Joel gondolatai egyre gyakrabban forogtak az agybajos mardekáros körül, és aggasztotta az is, hogy az általában hadarva és lelőhetetlenül fecsegő fiú ilyen szűkszavúan nyilatkozott a dologról, de megértette az ügyet, úgyhogy csak hümmögött.
Tudta jól, hogy Joel egy ideje már akár fizetség nélkül is vígan befeküdne Jeong alá, csak Jeong ragaszkodik hozzá, hogy prostiként kezelje Joelt.
Nem tudta bizonyosan, hogy Jeong a szokásos üzletük letudtával miért marad ott sokszor Joellel pofázni minden szarságról, de tudott volna rá okokat mondani.
Tudta most már azt is, hogy Jo hova tűnt el színjátszó után.
És ahogy Joel, úgy ő is sejtette, hogy ki küldte a gyengélkedőre múlt héten Aubreyt, miután nyílt színen és nem túl szolid hangerőn mocskos kurvának titulálta Joelt. Aubreyból egy szót se lehetett kihúzni azt illetően, hogy ki intézte el, és Jeong híres volt arról, hogy nem hagy nyomokat maga után.
Híres volt arról is, hogy megvédi, ami az övé, és nem engedi át másnak egykönnyen. Aubrey pedig nem az első volt a sorban, aki pórul járt, mert Joelt szidta. Joel ugyan sose kérte senkitől, hogy álljon ki érte, ettől az Ázsiából importált istencsapásától meg aztán főleg nem, de tény, hogy mostanában jobban befogják az emberek a pofájukat körülötte, pedig nem is sejtik, hogy a koreai halálfaló-srác áll a balesetek mögött, és nem mondjuk az ikrek vagy épp Marley.
Hogy miért csinálta? Ezer meg egy oka lehetett, egyik ijesztőbbnek tűnt, mint a másik, és Marley félt belegondolni, hogy mit jelenthet mindez Jo jövőjére nézve.

Arra gondolt, hogy vajon ugyanarra gondol-e, mint Joel. Nem tudta, hogy kérdezzen rá.
- És...?
Mondjuk így. Joel csak ránézett, kilesett a kalapja alól és a cigije füstfelhője mögül egész pontosan, és gúnyosan felvonta a szemöldökét.
- És semmi. Nem vagyok hülye.
Marley ezzel ugyan vitatkozott volna, de elértette a választ.

Azt nem tudta már csak, hogy Jeong és a túltengő birtoklási vágya is megértenék-e.




VÉGE





A legbiztosabb pont a kaotikus életemben jelenleg ez a gyűjtemény. :D Joel és Jin visszatértek, és nem is mennek már messzire, mert sikerült kibékülnöm a Pofonok és ízlések című soron következő Törésvonallal, ami arról szól nagyjából, hogy hogyan is jutottak el idáig ezek a srácok. Úgyhogy aki bírja őket, az örülhet. Írjatok kritikát, és gyertek a ficblogba, mert sok a hírem. :)



<< >>

Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)