Lélektánc írta: Esmi

[Kritikák - 1]

+++ betűméret ---
<< >>


Nagyon nehéz volt Rafaellel tartani a kapcsolatot. Idegölő, lélekcincáló. Mintha a férfinak lett volna egy napos és egy sötét oldala is. A kedélyállapota valóban úgy váltakozott, mint nappal és éjszaka. És az volt a legrosszabb, hogy sosem lehetett tudni, épp melyik van felszínen.
Ha a napos oldal élt, akkor Rafael közlékeny volt és beszédes, megcsillogtatta kissé fanyar, ironikus humorát, tudott viccelődni saját magán, és mindennek a szebbik oldalát nézte. Optimista volt és reménykedő. Ilyenkor Aidához is sokkal nyitottabban állt, és nem félt kimondani az érzéseit sem.
De amikor Rafaelben éjszaka volt, nem lehetett a szavát venni. Órákig ültek vagy sétáltak kínos csöndben, és a férfi még csak nem is igyekezett ezt megtörni. Teljesen magába fordult, befelé figyelt, elveszett valahol, és ha Aida kérdezett, csak gépiesen válaszolt, szinte furcsállva, hogy van mellette egyáltalán valaki. Sötéten látta az életét, és még sötétebben a jövőjét. Szinte eltemette magát, megtört öregemberként cipelte testét, várva a véget. Ilyenkor nem érdekelte, találkoznak-e Aidával vagy nem.

Aidát borzasztóan megviselték ezek a szélsőségek. De a legjobban talán az, hogy Rafael két emberként élt. Az egyik oldal ellentmondott a másiknak. A nappal mondott valamit, az éjszaka nem emlékezett rá vagy letagadta. A napos oldal elhitette Aidával, hogy csak ő létezik Rafaelben. A sötét oldal ugyanezt hitte magáról. A lány pedig kétségbeesetten próbálta összerakni magában, ki is Rafael igazából.

Ő a napos oldalba kapaszkodott. Minden erejével hinni akarta, hogy az a férfi igazi énje. Az az ironizáló, jó kedélyű, az élet súlyát fél vállról vevő, optimista, az érzéseket megélni nem félő ember. Aida már akkor hitt ebben az oldalban, amikor még csak az éjszakát látta. És milyen jól tette, hiszen utána bebizonyosodott, hogy Rafael valóban tud ilyen lenni, méghozzá gyakran. De aztán ugyanilyen sűrűn vissza is zuhan a sötétbe, Aida pedig elkeseredetten próbálja felszínre hívni a napos oldalát, azt a Rafaelt, akivel élni lehet, akivel a férfi jövőt tud formálni, aki nem adja fel.

– A napos oldal, az vagy igazán – mondta egyszer Rafaelnek, de a férfi nem értette, mire utal, neki meg nem volt kedve kifejteni.


<< >>

Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)