Töviscsokor írta: Hiriajuu

[Kritikák - 0]

+++ betűméret ---
<< >>


Hét


*****


Hét (számnév)
1. Három meg négy; a hat után következő egész szám; a hétfőtől vasárnapig tartó időszak napjainak száma.

Egy.
Az első, az Esmé LeBeau, a rangidős. Aranyvérű francia család kvibli sarja, egy cselédsorból utcára kerülés, egy vetélés és egy cigánykaravánnal utazgatás után került a Tündérkertbe.
Nem fecseg fölöslegesen. Sötétre festi a szemeit és vörösre az ajkait, loknizza a haját és drága parfümöt használ. A Madam kedvenc lánya, megdolgozott a kiváltságos pozícióért, és hallgatnak is rá a többiek, mint rangidősre.
Csak férfiakat fogad, de nem bánja, ha mással is osztoznia kell rajtuk.

Kettő.
A második, az Aysun Karagöz, a párduc. Forróvérű, harcias vadmacska, egy cirkuszi társulatban artistáskodás, egy késszúrással megakadályozott nemi erőszak és egy letöltött börtönbüntetés után utcalányként tengődés után került a Tündérkertbe.
Határozott hangon parancsolva irányít. Csillámporral hintett olajjal keni az egész testét, a haja dús és zabolátlan, nem fedi parfümmel a nyers, természetes, megmagyarázhatatlanul érzéki saját illatát.
Férfiakat és nőket is fogad, ha kell, többet is, csak bírjanak vele és a tempójával.

Három.
A harmadik, az Frieda Valkeapää, a tündér. Éteri szépségű, ártatlan teremtés, egy varázstalanságért kitagadás, egy leszbikusságért az utcára kidobás, és egy gyerekkornyi meg nem értettség után került a Tündérkertbe.
Alig beszél, halk sóhaj csak a hangja. Balzsamozza az ajkait, szinte csak fehér ruhákat hord, alacsony és törékeny, mint egy szende tinédzserlány, vagy egy tavaszi langymelegtől bágyadt liliomszál.
Csak nőket fogad, és csak egyedül, nála az előjáték hosszabb, mint a fő mutatvány.

Négy.
A negyedik, az Robin Flanagan, a kismadár. Bájosan esetlen, jószándékú leány, egy rosszul sikerült házasság, egy csalfa férj és egy méltatlan mosogatólányi állás után került a Tündérkertbe.
Karcos a hangja, pedig nem dohányzik. Kócos-vörös, szeplők hintette bőrrel, ringó csípővel és szeretőn ölelő karokkal. Nem látszik rajta a kora, csak az idő lágyította mozdulataiban mutatkoznak meg az élete évei.
Csak férfiakat fogad, és csak egyedül, az asszonyuk elől menekülő férjek nagy kedvence.

Öt és hat.
Az ötödik és hatodik, azok az ikrek, a névtelenek. Zavarba ejtően hallgatag és egyforma lányok, nem tudja senki, talán még ők sem, hogy honnan jöttek és mit éltek meg, mielőtt a Tündérkertbe kerültek.
A hangjukat sosem hallani. Karamellszín a bőrük, bársonyos és hibátlan, a mozgásuk mindig tökéletes szinkronban van, az arcukon szelíd, titokzatos és kifürkészhetetlen mosoly. Ketten tesznek ki egy embert.
Csak férfiakat fogadnak, és csak együtt, mindkettejüknek a másik az egyetlen nő az életükben.

Hét.
A hetedik, az Inęs Cordeiro, a Madam. Kedves-szigorú, kortalanul idős hölgy, egy fél életnyi bordélyházban szolgálás és egy másik fél életnyi kurtizánkodás után örökölte egy gáláns rendszeres kuncsaftjától az apró házikót Bangor határában, ahol aztán megalapította a maga nyilvánosházát, a Tündérkertet.
Ő már nem fogad kuncsaftokat.
A lányai teszik meg helyette.



VÉGE





Beteg voltam, mint az állat, meg még az is vagyok és az is leszek egy ideig szerintem. Igyekszem azért visszarázódni majd lassan az írásba és visszatérni közétek, írjatok kritikát, gyertek a ficblogba is és a fészre is, ilyenek. Lassan tényleg összekapom magam. :)


<< >>

Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)