Dumbledore & McGalagony írta: Juca

[Kritikák - 10]

+++ betűméret ---


- Perselus, kérem, szóljon McGalagony professzornak, hogy az irodámban várom - szólt derűsen a szemüvege felett nézvén (már biztos elfáradhatott a folytonos „szemüveg feletti nézéstől”, de mivel őt mindenki így emlegeti, én sem térek el a szabálytól!) szexi professzorunknak, a Roxfort kedvenc igazgatója.
- Ó, hogyne, uram! - válaszolta Piton undorát leplezvén 44 fogas vigyorával, majd lebegő talárral, és a hangulat kedvéért: ajtócsapással (amivel odazárta ruhája alját), kisietett Dumbledore professzor giccses irodájából.
- Hát persze, szóljak McGalagonynak, én végzem ezt a munkát a koszos Frics helyett, az persze addig a könyvtárosnővel enyeleg, de Dumbledore-t ez nem zavarja, sőt tetszik neki, hogy "párkapcsolatok szövődnek a Roxfortban". Bezzeg, ha megtudná a kis viszonyom Grangerrel, akkor nem lenne ilyen elnéző... Na, ha eljön a Sötét Nagyúr, neki úgyis jobb a hátsója, mint Mio-é. - Merengett Piton, miközben lebegő talárjával végigsöpörte a folyosót, és levont 20 pontot a Griffendéltől, mert nem tetszett neki egy Hugrabugos alsónadrágja (az persze örök rejtély maradt, hogy láthatta azt az alsónadrágot), és adott 20-at a Mardekárnak, mert tetszett neki a Draco hajában lévő fehér melírcsík.

Végül tépelődések sora után úgy döntött, hogy szól McGalagonynak, de ez az utolsó alkalom, hogy megtette... (Ezt persze már párezerszer megfogadta)
A szobája felé vette az irányt, és mikor odaért kopogás nélkül berontott.
Amit ott talált az nem csak meglepő volt, de gusztustalan is.
Mrs. Norris felborzolt szőrrel, lábujjhegyen állva tüsszögött egy szemüveges macskára, akinek a hátán ott feküdt Csámpás, és oda-vissza mozdulatokat tett, majd mikor Minerva (a szemüveges) lerázta magáról az ráugrott az eddig tüsszögőre, hogy kiengesztelje.
McGalagony visszaváltozott, és komoly arckifejezést vett fel, majd megpróbált észrevétlenül belerúgni Csámpásba, aki Mrs. Norris hátán „ugrált”.
- Dumbledore professzor keresi - szólt kaján vigyorral Piton, aki csak azért is meglátta a rugdosódó McGalagonyt.
- Kérem, ne beszéljen erről senkinek, meghálálom. - Kacsintott csábosan Perselusra, majd végighúzta a kezét formátlan ráncos testén, és elsietett.
Piton ideges lett. Ezt úgy lehetett észrevenni, hogy orrlyukai kitágultak, egész testében remegni kezdett, s elfehéredett.
- Ez a vén nyanya azt hiszi, hogy kell valakinek is?! Akad száz meg száz olyan diák, aki csak a bájitaltan jegyéért, átjön hozzám! Például: itt van Hermione. Azok a gyönyörű gesztenyebarna fürtök... Na de, mit akarhat Dumbledore McGalagonytól? - Gondolkozott Piton, és elhatározta, hogy kideríti.
Elindult arra amerre a professzorasszony vélhetően ment. Mikor utolérte, megállt, és várt. A nő elmondta a jelszót a kőszobornak, és fellépett volna, ha nem hallja meg, hogy csöpög valami.
Igen!
Piton hajából folyt a zsír. A professzorasszony idegesen körültekintett, de nem látott senkit, így fellépett a kőszoborra. A professzor kicsavarta a haját, és megvárta, hogy a kőszörny visszatérjen, elmondta a jelszót, ami ebben az esetben, Dumbledore kedvenc itala volt: vajsör mustárral és ketchuppal ízesítve. Felszaladt, és az ajtót résnyire nyitva találta.(Az ajtók, mindig résnyire nyitva vannak, főleg a Roxfortban...)
Látta, hogy McGalagony ideges, és fel-alá járkál, a kezét tördelve.

- Hol van már? - ismételgette magának.
Egyszer csak megjelent a várva-várt Dumbledore. Piton hátrahőkölt. Így még sosem látta az igazgatót. Általában vagy a csillagvizsgálóban haldokolt, vagy a szemüvege felett nézve adott neki utasításokat.
Ha nem lett volna kellőképpen férfias, most Hermionésan felsikoltott volna, de tartotta magát.
Az igazgató egy a szeméhez passzoló színű tangabugyiban tangózott lefelé a lépcsőn, vörös rózsával a szájában. Minden testrészét szőr borította, pont olyan színű, mint a haja, egyszóval nagyon szexi volt - állapította meg Piton. McGalagony, végignézett a professzoron, megnyalta a száját, majd leült. Dumbledore is így tett.
- Egy kis étcsokoládés csótányt? - kérdezte kedvenc kék tangás igazgatónk egy tálat, - amiben mozgó csokik voltak - nyújtva az igazgatóhelyettes felé, aki megköszönte és vett egyet.
A professzor illedelmesen megkínálta magát is. Leharapta fejét, a testét pedig a kezében tartotta.
- Finom - szólalt meg rövid hallgatás után.
- Miért hívatott? - kérdezte McGalagony izgatottan, feszengve a székében.
- Minerva, ezt maga is tudja - válaszolta az igazgató, és bizalmasan rákacsintott.
A fejnélküli csótány elindult a kézen, néhol elsüppedve a szőrtengerben. Dumbledore megfogta McGalagony kezét. A professzorasszony felállt a helyéről, és ráhajolt az asztalra, majd ő is kacsintott, pont úgy, mint Pitonra.
- A könnyűvérű ribanc - szitkozódott Perselus, és most először látta McGalagony formás hátsóját. Megállapította, hogy nem is olyan rossz. Tovább leskelődött, és egy kicsit beljebb tolta az ajtót.
Fogták egymás kezét, és Dumbledore sírva szólalt meg.
- Engem nagyon bánt, hogy magácska macskákkal van együtt...
- A vén bolond ilyen taktikát használ! - folytatta átkozódását Piton.
- Jaj, ezt honnan veszi, csak nem Perselus mondta? - kérdezte McGalagony ijedten.
Dumbledore csak szüntelenül sírt. A végén már bőgött, nyígott, majd hisztizett, és öklével csapkodni kezdte az asztalt.

McGalagony nem tudott mit tenni, megcsókolta. Pitonban gyűlölet lángolt fel. Nem kellett neki az a cica, de mi az, hogy nem mindenki az ő kegyeiért harcol? Hisz a múltkor Weasley és Draco verekedtek is érte. Mikor Dumbledore-ék abbahagyták a csókolózásnak nem nevezhető nyáladzást, McGalagony félősen megszólalt.
- Albus, még sosem csináltam más formában, mindig csak macskaként... - Sütötte le szemeit.
- Ugyan Minerva, ne áltassa magát - szólalt meg Dumbledore McGalagony után nyúlva, de a nő odébbállt.
- De előtte még meg kell beszélnünk valamit. A gyerekek. – Szemeiben könnycseppek csillantak meg.
- A Roxfortba is kellenek, mi lenne, ha mi nem gyártanánk, lenne úgy tíz tanulónk, évente, Milicent, Parvati, Draco, Flitwick, Arthur, Molly, Lily, James, Sirius...
- Flitwick is? - kérdezte McGalagony meglepődötten.
- Igen, még emlékszem... - folytatta a kalandozást. - És Tom. Micsoda embereket gyártottunk. A mi kis Tomunkból Voldemort lett, emlékszel még rá? - kérdezte Dumbledore, mire Minerva sírni kezdett. - Amikor babusgattuk... - folytatta Dumbledore, de McGalagony félbeszakította.
- És Potter? - kérdezte.
- Ugyan már, Minerva, ő csak egy hiba a Mátrixban - válaszolta és vetkőztetni kezdte a vénasszonyt, pardon, az igazgatóhelyettes nőt. Már csak egy skótkockás bugyi volt rajta és egy skótkockás melltartó, mikor ismét megszólalt.
- Jut eszembe. A mi kis Perselusunk - megint sírni kezdett. - Ő olyan árva és ártatlan, sosem neveltük rendesen, és milyen elfajzott rocker lett belőle. Mindig csak feketében jár, hosszú haja van. Rendben, hogy most ez a trendi, de ő kiengedve hordja, és felfogva kellene... - csuklott el McGalagony, a divatszakértő hangja.
Piton ezt hallva először ideges lett, mi az, hogy ő rocker, hisz ő csak tisztességes emo akart lenni, majd mikor tudatosult benne, hogy van apja és anyja berontott az irodába
- Anya, Apa! - kiáltott rá a meztelen Dumbledore-ra, és a már csak skótkockás bugyijában széttett lábakkal az íróasztalon ülő McGalagonyra.

Nem tudták, hogy mi csepeg a vállukra, a zsír vagy a könny, mikor megölelte őket fiuk, de nagyon boldogak voltak, hogy újra egy családdá forrtak össze.
Főleg, Dumbledore, aki már hosszú évek óta készült erre...
Rita Vitrol jegyzettömbével és pennájával a kezében mászott le Dumbledore szőrös testéről.
- Címlapsztori lesz a Reggeli Prófétában – gondolta. - Csak tudnám, hol hagytam a fejem...



Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)