Holdmosolygás írta: Remie

[Kritikák - 4]

+++ betűméret ---
<< >>


Reszkető hideg szökik a bőre alá, ahogy egyre beljebb és beljebb merészkedik a sűrű homályban. Halálhörgésre emlékeztető hangokat hall, tébolyult rabok susogását és sikoltozását.

Remus szánalmat érez. Megborzong.

Aztán eléri párja celláját: bogárszemei tompán csillognak, haja piszkos, és hűvösek a bilincsei. A karjaik alig férnek át a rácsokon, de az ölelés jó, erőt ad. Édes a csók, megmozdít valamit a testében, vágyat ébreszt, hasztalan sóvárgást.

Mikor néhány rövid perccel később elrángatják Siriustól, a fülében zordul visszhangzanak az elsuttogott szavak (Bízz bennem!), a szenvedélyes vallomások (Szeretlek, hiányzol, akarlak!), önnön heves ígérete (Kiszabadítalak!), és kedvese szikrázó bosszúszomja (El kell kapnod, Remus!).

Megteszem.


<< >>

Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)