Holdmosolygás írta: Remie

[Kritikák - 3]

+++ betűméret ---
<< >>


- Visszaköltözhetek hozzád?
- Persze.

Finoman megsimítom lázgyöngyöktől fényes homlokát. Látom a csalódottságot mézszínű szemeiben, a könnyek reszketését, miközben a teste rázkódik a hangtalan fájdalomtól („Harapás...”), de a görcsös remegés mögött haldokló szerelmes kamaszt nem akarom észrevenni. Helyette megigazítom a vállára terített takarót, amely éppolyan barátságosan színes, mint Remus levendulától illatozó, szenvedéllyel és szeretettel táplált naplója.

Emlékszem még a vallomásoktól túlfűtött lapokra, a könnyed szavakra, a zavarba ejtően merész kifejezésekre, minden gondosan formált betűre, és az alattuk forró csókban egyesülő két alakra. Láthatatlan kötelék láncolta őket egymáshoz, és a fiam kótyagos volt a boldogságtól. Most viszont gyászban fuldoklik.

Fogadd hálával Azkabant, Sirius!


<< >>

Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)