Holdmosolygás írta: Remie

[Kritikák - 3]

+++ betűméret ---
<< >>


Dühös szikrák pattogtak a viharszürke szempárban bűntudat és megbánás helyett („Gyerünk, üss meg, legyünk kvittek!”), s Remus csak nézte őt a napfénytől elvakultan, ökölbe szorult kezekkel, hitetlenkedő csalódottsággal. Az ereiben száguldozó harag felriasztotta Holdsápot, de a farkas hiába vetette magát a fájdalomhullámok közé: a fiú nem vért akart, hanem elégtételt.


Határozottan, lángoló írisszel vág át a diákok közt, arcán egy kísértetiesen ragadozószerű kifejezés ül. Gondolatai, emlékei egymásba mosódnak (arisztokratikusan hosszú ujjak simítása a bőrén, sóvárgó nyöszörgés, mohó csípőjáték - édes a bosszú), ahogy közeledik a csapzott hajú Siriushoz. Végül hátulról hozzásimul, s rekedtes hangon a fülébe súgja:

- Megvolt az öcséd.


<< >>

Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)