Felhasználónév:Mese2626 [Üzenet]
Regisztrálva::2008.06.20
Eredeti név:H. I. Emese
2 évtizedemet taposom. ÉS imádok olvasni, írni még csak magam részére próbálkoztam, de aztán ki tudja majd egyszer...

♥♥♥


Ott volt a könny a szemedben,
A fényképed még most is itt a kezemben.
Szorongatom a fa keretet, de arcod már nem látom,
Mert ha alakodat látni vélem az már csak egy álom.
Néha még elmosolyodom a kellemes emlékeken,
Az együtt töltött, megannyi nevetésre fakasztó perceken.
Azután rá kell ébrednem, hogy nem vagy többé,
Hogy beszélgetni nem tudunk, s nekem ez tart örökké.
Mert egykori kacagásod mi hiányzik,
S ebben élettelen tested mi hibázik.
Hívlak, neveden szólítalak, de nincs válasz,
Nekem ez még mindig felfoghatatlan; Hol a támasz?
Nem értett meg rajtad kívül senki sem, hiányzol,
A lélegeztető gép hangja mi még fejemben sipákol.
Hirtelen csend, papa keze megremeg, s könny hullik le arcán,
Tagadni akarta, erősnek mutatta magát, de aztán…
Velem sírt, mindketten ziháltunk,
Egyszerre éreztük úgy, hogy hibáztunk.
Egy orvos lépett ki szobádból, de megszólalni nem tudott,
Éreztem, hogy a vérnyomásom ebben a pillanatban az egekbe futott.
Megfordultam, és papa mellkasára dőltem,
Kisbaba módjára teljes szívemből bőgtem.
Ő pedig ráncos ujjaival hajamat simogatta,
Magában pedig még akkor is a mamát hívogatta.
A testet nézte, mi egykoron felesége volt,
Mi mostanra már nem ember, egy mindennél jobban szeretett holt.
Tudom, hogy nem lehet elbúcsúzni, mégis rosszul érzem magam,
És csak most kezdtem el lebontani a szívem köré vont falam.
Nem akartam, hogy fájjon, nem akartam saját érzéseim rabja lenni,
Azonban most itt az ideje emiatt felelni.
Ha hallod a hangom, látsz engem, kérlek szépen bocsáss meg,
Mert ha nem teszed én a síromat ásom meg.
Melletted szeretnék lenni, beszélgetni oly szüntelen,
Kiesik a kezemből a kép, ez már küzdelem.
Koppan a padlón, s én ismét sírva a földön találom magam,
Olyan egyedül érzem magam, s tudom; Egymagam maradtam.
Majd lágy szellő simogassa meg az orcám, és letörli a könnyem,
Én pedig tudom ez volt a búcsú, igaz nem felhőtlen.
Szellemtested körbe öleli enyém, s mosolygok,
Örömittasan elmerülök egy álomban, karjaidban vagyok.
Ott azt suttogod vigyázzak, s magam ne emésszem,
„Kérlek, te csak legyél boldog drága pici kincsem.”
Felriadok az emlékképek hadából, papa néz rám könnyes szemekkel,
Felállok, s mondom neki szeretlek, átölelem remegő kezekkel.
Az idő majd minden sebet begyógyít, s napról-napra édesebbé teszi az emlékeket,
A mai napig csodálatra méltó, mamámmal töltött másodperceket…

♥♥♥
Ezt a verset White999 írta ajándéka kaptam nagymamám emlékére amit ezuton is köszönök : ))

♥♥♥
Mamámhoz - emlék vers

Újra és újra felcsendül
szavaidnak visszhangja
zavarodott elmémben,
és azok most majd'
szétszaggatnak belsőmben,
de én mégis némán hagyom;
hisz' gyermekes illúzióim
kötegének köszönhetően
ismét hangodat hallhatom.
Megismétlődően, ritmikusan
lépteid hamvait kutatom.
Előttem, mögöttem, köröttem,
sáros földbe ékelt nyomodat
egyre jobban meglelni akarom,
s lelkem összetörött darabkáit
magam mögött elhagyva siratom
Mamám, emlékeimben tovább élő
mivoltod földi maradványit.
♥♥♥

Ez a vers InesSwan verse engedélyezte, hogy kirakjam magamhoz, amit külön köszönök neki : )

A Mennyben egyszer majd megtalálsz

Lábam alatt porladnak a halott levelek,
S én csak arra gondolok: jó, hogy ismertelek.
De jusson eszedbe, bármerre is jársz:
A Mennyben egyszer majd megtalálsz.

Eszembe ötlenek a közös emlékek,
Ettől a fájdalom csak újra feléled.
De jusson eszedbe, bármerre is jársz:
A Mennyben egyszer majd megtalálsz.

Lassan telnek majd a napok, órák, percek,
Téged nemsokára már a földbe tesznek.
De jusson eszedbe, bármerre is jársz:
A Mennyben egyszer majd megtalálsz.

Szívemet kitölti egyetlen reményem:
Kívánom, hogy ahol vagy, nyugodj békében.
De jusson eszedbe, bármerre is jársz:
A Mennyben egyszer majd megtalálsz.

Itt fenn az angyalok őrzik minden léptem,
Kérlek, ne felejtsd el, hogy egyszer én is éltem.
De jusson eszedbe, bármerre is jársz:
A Mennyben egyszer majd megtalálsz.

Ez a vers Deliria verse engedélyezte, hogy kirakjam magamhoz, amit külön köszönök neki : )

A Merengő csupán 2%-a olyan rendes, hogy visszajelzést ír, ebből következik hogy 98% iszonyatosan lusta merengős létezik. Ha Te szeretnél változtatni az arányon, csupán két dolgot kell tenned:

Első, és iszonyatosan bonyolult lépés: ezt az a pár sorocskát illeszd be a profilodba!

Második, ami csak azért kell, hogy nehogy azt mondják képmutató vagy: ÍRJ KRITIKÁT! by Nara

"Én vagyok a lány, akit kidobtak otthonról, mert megmondta az anyjának, hogy leszbikus.
Én vagyok a prostituált, aki az utcán dolgozik, mert senki sem alkalmaz egy transzexuális nőt.
Én vagyok a nővér, aki a meleg bátyja mellett van a könnyes éjszakákon.
Mi vagyunk a szülők, akik a lányukat jóval az ideje előtt temették el.
Én vagyok a férfi, aki egyedül halt meg a kórházban, mert nem engedték be a huszonnégy éves partneremet a szobájába.
Én vagyok az állami gondozott gyermek, aki éjszakánként rémálmaiból riad fel, amikben újra-meg újra elviszik a két apjától, az egyetlen családtól, akik valaha szerették igazán.
Én vagyok az egyik szerencsés, aki túlélte a támadást, ami után három hétig kórházban volt, és még egy év, és talán újra járni fog.
Én egy vagyok a szerencsétlenek közül, akik megölte magát a vizsgák előtt. Túl sok volt.
Mi vagyunk a szerelmespár, akikre rácsapták a kagylót, amikor meghallották, hogy franciaágyas szobát kérnek két férfi számára.
Én vagyok az, aki sosem tudja, melyik mosdót használja, anélkül, hogy rászabadítanák a biztonságiakat.
Én vagyok az anya, aki nem látogathatja a gyereket akit szült és felnevelt, mert a bíróság szerint alkalmatlan szülő, mert most egy másik nővel él együtt.
Családon belüli erőszak túlélője vagyok, akitől elfordultak a segítők, amikor rájöttek, hogy aki bántalmazza, ugyancsak nő.
Családon belüli erőszak túlélője vagyok, akinek nem segítettek, amikor rájöttek, hogy férfi.
Én vagyok a közgazdaság-tanár, aki testnevelés-tanár akart lenni, mielőtt megmondták neki, hogy az leszbikusoknak való.
Én vagyok a férfi, akit a mentők nem kezeltek tovább, amikor rájöttek, hogy transzexuális.
Én vagyok az, akinek állandóan bűntudata van, mert arra gondol, hogy sokkal könnyebb élete lenne, ha nem kéne törődnie a társadalom gyűlöletével.
Én vagyok az, aki többet nem jár templomba, nem azért, mert nem hisz, hanem azért, mert a templom ajtaja zárva van számára.
Én vagyok az, akinek el kell rejtenie azt, amire legjobban vágyik – a szeretetet.
Én vagyok az, aki fél megmondani a katolikus szüleinek, hogy másik férfit szeret.
Illeszd be ezt a profilodba, ha úgy érzed, hogy a homofóbia rossz dolog."


I'm married to Severus Snape


The HP Male Marriage Quiz
made by Sapphire.



Which HP Kid Are You?

Történeteket írta: Mese2626Kedvenc történetekKedvenc írók