finnigan írta:
1. és 3. Harry tanulja, hogy kell jó apának lenni. Az, hogy közben hibázik, nem hiszem, hogy azt jelenti, hogy rossz apa lenne.
Ami a tökéletes hős dolgot illeti, egyetértek, Harry soha sem volt tökéletes. A varázsvilág közvéleménye viszont annak látja, a tökéletes hősnek. És hiába hallotta valószínűleg Albus ugyanazokat a történeteket az apjától, mint a médiából, mínusz az összes szuperlatívusz Harryről, attól még kétlem, hogy mondjuk a bölcsek kövés sztorit úgy kezdte volna Harry, hogy „Hát, akkora idióta voltam és elhamarkodottan ítélkeztem… mint általában, hogy képzeld, meg voltam róla győződve, hogy Piton a hunyó. Elvégre akkora egy aljas, undorító…” „Öhm… apa?” „Tessék, Albus?” „Öhm, Albus Perselus. Szia.”. Szóval nem az, hogy elhallgatta volna a hibáit, de úgy nem igazán tud elmesélni egy sztorit se magáról, hogy az jöjjön ki belőle, milyen lúzer, mert hát… mindegyiknek happy end volt a vége. Tehát hiába motoszkált ott Albus agyának zugában, hogy az apja se tökéletes (hogy odaégette múltkor a pudingot, meg hogy kereste a szemüvegét, mikor a homlokán volt, stb.), attól még a nagy összbenyomása az róla, hogy ő a nagy, tökéletes hős. Az utolsó beszélgetésükkel ezt a képet sikerül végre ledöntenie Albusban Harrynek, és sikerül a fia számára Harry Potterből Csak Harrynek, Simán Harrynek lennie. (Hű, ez most nagyon pretentious volt,de nem lehetett kihagyni.) Én tényleg ebben látom a viszonyuk kulcsát, és ezt szerintem jól kifejtette a darab is.
Ó, meg azt se gondolnám feltétlenül, hogy ahhoz lenne az Albus-Harry kapcsolatnak köze, hogy Albus középső gyerek. Egyszerűen a természetéből fakadóan hozzá nehezebb közelebb férkőzni. Attól őt még pont annyira szereti Harry is, meg Ginny is, mint Jamest vagy Lilyt.
Persze, a középső gyerek dolog csak hasra ütés volt. De mondjuk a Sirius meghalt sztorit pont így kellett volna elmesélnie. Plusz szerintem mivel Piton után nevezte el a fiát, ezért szerintem csak tisztelettel kellett mesélnie róla. Jó, értem én, hogy ettől függetlenül nagy a nyomás Albuson, hogy felérjen a tökéletesnek tartott apjához, de akkor is úgy gondolom, hogy ha Harry normálisan kezelte volna a dolgot, akkor az nem jut el idáig. Mert mi csak azt látjuk, mikor már nagyon rosszban vannak, azt nem, hogy hogyan jutottak el idáig.
finnigan írta:
2. Nekem Draco pedig pont ilyen szülőnek érződik. xD Gyerekként folyton az apjához szaladt vagy Pitonhoz (elsőévben a „párbaja” Harryvel, ahelyett, hogy megjelent volna rajta, árulkodott; Csikócsőr…), szerintem ő pont az, aki másokon keresztül oldaná meg az ilyeneket. Hozzátéve azt, hogy én nem tudom elképzelni, hogy ne próbált volna meg a fiával is beszélni, de attól még, hogy neked azt mondják, hogy ne foglalkozz a piszkálódókkal, és te tényleg továbbsétálsz a folyosón, nem szólsz vissza, stb., attól az még fájni fog.
Jó, az igaz, hogy Draco egy rinyagép, de akkor se kerek, hogy tizenakárhány évig ezen rugóztak az emberek.
finnigan írta:
Mindezzel együtt azzal egyetértek, hogy Draco... na jó, azzal talán nem, hogy OOC volt, viszont nagyon túlmagyarázták a karakterét. Rengeteg megszólalása önreflexió volt és kicsit olyan, mint amikor az ember headcanont magyaráz... Szóval bár logikusnak éreztem a magányosságáról meg a Scopiusszal kapcsolatos tehetetlenségéről szóló beszédeket, kínosan olyan volt, mintha nem Harrynek dumálna, hanem nekem.
Nekem nem tűnt fel, hogy "kifelé beszélne", de lehet, hogy így van. Csak ilyen apróságokkal már nem is foglalkozok.
Viszont nekem olyan Draco viszonya Harryékkel, mintha nem telt volna el 20 év, hanem ott folytatnák, ahol a hetedik könyv véget ért.
Szóval értem amit mondasz, és elfogadható érvelés, de nekem egyszerűen nem áll össze. De őszintén irigylem azt, akinek igen, mert eléggé csalódott vagyok emiatt. Igazából hajlok rá, hogy fanficnek tekintsem az egészet.
És tényleg olyan, legalábbis nekem. Ha az ember elfogadja a változtatásokat, mondván, hogy ez egy "alternatív univerzum", akkor kifejezetten élvezetes. Viszont mivel egy canon folytatásra számítottam, így elég nehéz így hozzáállni. Plusz nem igaz, hogy ezt a Voldi vonalat kellett továbbvinni, én valami tök újra számítottam. Pénzgyár szaga van a dolognak, na. Szóval amellett, hogy úgy vagyok vele, hogy 'meh, max nem veszem figyelembe', rajongóként kicsit átverve érzem magam. Csodálom, hogy nem tört még ki lázadás.