Merengő Fórum

Sziasztok!

Tegnap felkerült a Lynchpin – Kulcspont c. MDZS/CQL fordításom második fejezete, jó olvasást kívánok hozzá

Ízelítő:
„– Wei Ying – töri meg a csendet Lan Wangji. – Jól vagy?

Wei Wuxian elmosolyodik, és legyint egyet a kezével.

– Hát persze, hát persze, már miért is ne lennék? – Lan Wangji a fuvolára pillant, és úgy nyitja ki a száját, mint aki nagyon szívesen megválaszolná ezt a kérdést, de Wei Wuxian kinyújtja a kezét, és Lan Wangji szájára tapasztja a tenyerét, mielőtt az megszólalhatna. – Jól vagyok, tényleg! Jól vagyok, ugye, Jiang Cheng?

– Nem vagy szellemileg labilisabb, mint általában – feleli Jiang Cheng, ami igazából hatalmas hazugság, de öcsként már egészen kiskora óta kötelessége volt a bátyja érdekében hazudoznia, úgyhogy nem nagyon rágja miatta a lelkiismeret.”

Sziasztok! :)

Újabb fordítás feltöltésébe kezdtem, remélem, rátalál az érdeklődőkre :) Teljes egészében lefordítottam már, úgyhogy rendszeres feltöltési menetrend szerint kethetente szerdán érkezik majd új fejezet.

Cím: Lynchpin – Kulcspont

The Untamed, időutazós fix-it, amelyben Jiang Cheng mindent helyrehoz. Sokat segít, hogy mindenki titkaival is tisztában van.

„Nem tudja kiverni Jin Guangyao szavait a fejéből.
Ha hitt volna Wei Wuxianben, ha hajlandó lett volna kiállni mellette, tényleg elkerülhető lett volna ez az egész?”

Eredetileg ShanaStoryteller tollából, a bétázást hálásan köszönöm NymphaTonksnak. A magyar verzió a Merin kívül AO3-n is elérhető.

Sziasztok! :)

A sok fordítás után kivételesen saját irománnyal jelentkezem: a kis novella (inkább egyperces) a 2023-as Mondo és Merengő fanficpályázatra íródott az Avatar: Aang legendája fandomban. Azula és Zuko van a főszerepben, oda-vissza váltó időben egy gyerekkori közös emlékük, és a finálét követő jelen között.

Cím: Ránk hulló emlékek
Leírás: Zukónak és Azulának nem volt felhőtlen gyerekkora, de bárhogy volt is, együtt élték meg.

Jó olvasást, remélem, tetszeni fog :)

Sziasztok! :)

Időközben felkerült a Királynét királyságodért c. fordításom teljes egésze, remélem, nektek is tetszett a történet! c:

Link az utolsó fejezethez.

Sziasztok! c:

Tegnap felkerült a Királynét királyságodért 8. fejezete, jó olvasás kívánok hozzá :))


„Aznap éjjel kiteríti a térképet, és átgondolja a lehetőségeit. A pergamen csordultig van a varázserejével, és a nyomkövető bűbájtól világít a szobája sötétjében. Cetus a térkép mellett tekeredett össze, és gyors, kíváncsi nyalintgatásokkal ízlelgeti a levegőt.

— Mit gondolsz, Cetus? — mormogja, és végighúzza az ujját a kis pöttyökön, amik a megfélemlítésre váró kalózok helyzetét jelölik. — Kezdjem a legtávolabbival, és haladjak visszafelé?

Cetus az egyik pontra böki az orrát, amire nem esett volna Tuyet választása, majd átvonaglik a testével a térképen, mintha a hullámok között úszna át, aztán pedig kinyitja a száját, hogy kivillantsa a fogait a világító pöttyök felé.

— Segíteni akarsz? — kérdi Tuyet. — Biztos vagy benne? Nem muszáj.

Cetus csak rápislog.

— Persze, ősöreg és nagyhatalmú vagy, és meg tudod hozni a saját döntéseidet — feleli Tuyet. — Köszönöm. Indulhatunk?”

Illetve van még egy utólagos update-em a mai napra:

Vasárnap felkerült egy Stranger Things alapú ficfordításom is. Befejezett novelláról van szó: az első évadban játszódik, de AU, amiben Steve időhurokba kerül, és úgy kell túlélje az eseményeket. Figyelmeztetés: a halállal újrainduló hurok jóvoltából sok átmeneti szereplőhalál + öngyilkosság mint szándékos napújraindítási mód.

Cím: meghalt a király, éljen a király

Ízelítő:
„— Nancy, mennünk kell, nem tudjuk megmenteni — hallja Jonathan hangját, és ahogy Nancy maga elé emeli a pisztolyt, valami Steve hátába hasít.

Forróság, kín, feketeség szakad át a mellkasán, könnyek vannak Jonathan arcán, és Nancy csak lő és lő, és menniük kell menniük kell menniük kell és Steve mozdulni sem tud, minden kezd elsötétülni és a légzés nem létezik már, úgyhogy az utolsó levegővel, amit a tüdeje össze tud kaparni, felkiált.

— Fuss…satok — nyögi ki, de inkább hörgés, mint szó, és érzi, ahogy a meleg vér elönti a hasát. Most már csak a mellkasában lévő dolog tartja fent, teljesen elernyedt a teste, és minden idegvégződése sikít, ahogy elmosódik a látótere. Érzi magában a szörny testének lüktetését.

Nancy kerek szeme összeszűkül. Lövés dördül, Steve pedig halott.

——

Steve sosem gondolta volna, hogy kaphat egy második esélyt.”

Sziasztok!

Picit elmaradtam az itteni update-ekkel, hoppá :D Azóta feltöltöttem a Királynét királyságodért hatodik, illetve hetedik fejezetét is, jó olvasást hozzájuk! :))


Ízelítő a 6. fejezetből:
„— John! — kiált fel Ana, ahogy közéjük lép. — Mit művelsz? Caligula nem tanította meg neked a leckét?

— Na és neked? — kérdez vissza John, és nem rosszindulatból teszi, de Ana így is összerezzen. — Kedvesem, kérlek.

Ana pattanásig feszült gerinccel egy tapodtat sem mozdul, de aztán durván kiszalad belőle a levegő, és elhátrál tőlük. John félig kigombolja az ingét, és széthúzza a mellkasán.

A szegycsontját egy vastag, sápadt sebhely szeli.

— Szörnyűség — mondja halkan —, ha szeretnek, de nem eléggé, és a végén csak sebhely marad a nyomán.”


Ízelítő a 7. fejezetből:
„— Nem támasztott fel minket — mondja John.

Elias válla lerogy a megkönnyebbüléstől, és Tuyet nem tudja, hogy sértőnek vagy hízelgőnek vegye-e a férje
feltételezését.

— Most komolyan?

— Mit tudom én, mire vagy képes! — mondja Elias, de láthatóan nem vár magyarázatra. — Először felszívódsz az éjszaka közepén... amúgy legközelebb szólj, ha ilyesmit tervezel, légy szíves, úgy sokkal könnyebben tudnék fedezni neked… aztán meg három kalózzal állítasz vissza, akikről megesküdtem volna, hogy nincsenek életben, meg egy kisbabával!

— A kisbaba a kalózoké — mondja Tuyet.”

Hali! c:

Most egy ideig nem leszek itthon, úgyhogy a tervezett menetrendhez képest hamarabb megkapjátok a Királynét királyságodért 5. fejezetét, jó olvasást hozzá! :))


„Tuyet már összeszedte magát, de Elias nem,
és veszélyesen imbolyogni kezd, amíg Darius
meg nem támogatja megint.

— Ez nevetséges — sóhajt fel Tuyet, és lehajol,
hogy felrántsa a szoknyája alját és lerúgja a
cipőit. Fél kézzel összeszedi őket, és a másikkal
a lába fölé emeli a szoknyáját, hogy hasra ne
essen benne. — Darius, vidd a szobájába, légy
szíves.

Darius megdermed, és világosan látszik az arcán,
hogy mennyire nem akar engedelmeskedni. Amikor
Tuyet csak felvonja a szemöldökét, Darius csúnya
pillantást vet rá.

— Felség, az nem volna helyénvaló — mondja össze-
szorított fogakkal.

Tuyet megemeli a cipőjét. — Jól van. Akkor fogd meg
ezt, majd viszem a férjem én.

Az egybegyűlt nemesek harsányan felnevetnek.”

Hali! :))

Felkerült a Királynét királyságodért 4. fejezete, jó olvasást hozzá c:


„— Fenség! – kap a lány levegő után. — Ne, a ruhája…!
Ide tudom hívni édesanyámat, ő a varrónő — mondja,
és összerezzen, amikor Tuyet szorosan a tenyere köré
tekeri az anyagot, hogy megállítsa a vérzést.

— Csodálatos, épp őt kerestem — feleli Tuyet, majd átnéz
a válla felett. Az őre somolyog, és jó, figyelmeztette erre,
de tényleg nem muszáj ilyen önelégültnek lennie miatta.
— Darius, feltakarítanád ezt, amíg elmegyek beszélni a
lány édesanyjával?

A szobalány újra felsikkant. Darius megdörzsöli az arcát.

— Tanácsosabb volna, ha mások előtt nem szólítana a
nevemen. Félreértést kelthet.

— Milyen félreértést? Hogy van neved?”

Sziasztok! c:

Felkerült a Királynét királyságodért 3. fejezete, jó olvasást kívánok hozzá :))


„— Ööö, elnézést — szól halkan egy vékony hang,
Tuyet pedig megfordul, és védekezőn maga elé
döf a szigonnyal, de csak egy habfiú kukucskál be
a barlang bejáratán. — Te vagy a tenger boszorkánya?

Abból a szögből nem látja a véres holttestet a barlang
kövén. (...)

— Igen — feleli Tuyet, és megmarkolja a szigonyt.
— Én vagyok az. Mit akarsz?”

Hali! c:

Előző héten feltöltöttem egy original novella fordítását, csak sikeresen elfelejtettem, hogy ide is posztoljak róla :D
A történet leírásában megtaláljátok a linket az eredeti műhöz, illetve az illusztráció alatt (mert az is van!) kattintható a művész neve.

Cím: A szentáni szörnyeteg

A prompt, amelyre íródott: "Több gyilkosságért 400 év fogságra ítéltek. Ez 399 éve történt, és az őreid már kezdenek nyugtalanok lenni."

Ízelítő:

„Erre hátratántorodott tőlem, és undor vette
át az arcán a szánalom helyét. Mindig is így
szerettem jobban.

— Akkor hát méltó a büntetésed. Mindörökre
a föld mélyére zártan élni… vagy meddig is?

— Négyszáz évig. — Oldalra billentettem a fejem,
és szemügyre vettem az arcát. — Te már nem
fogod megérni, hogy lehulljanak az ajtómról ezek
a rácsok… de a gyermekeid igen.

Hangosan csörömpölt a páncélja, ahogy elsietett,
és hosszú ideig azt az őrt sem láttam újra.”

Sziasztok! :))
Felkerült a Királynét királyságodért 2. fejezete, jó olvasást kívánok hozzá c:


„Nevetés és további halk beszélgetés következik,
de Tuyet már nem figyel rájuk. Ha az a két nő
Ana Darling és Maria Freeman, akkor az csak azt
jelentheti…
…hogy a férfi pedig John Darling kapitány.

Tuyet tényleg látta már őket ezelőtt.

Persze hallott is róluk, hallotta, hogy John elszökött
egy másik férfi feleségével, hallotta, hogy John a
kapitány, de Anával kell igazán vigyázni — hogy Ana
az, aki nem ismer irgalmat és nem kegyelmez
senkinek. (...)

De Tuyet egy másik szóbeszédet is hallott.

Hallott róla, amikor elfogták őket: amikor mind
a hármukat felakasztották a bűneikért, majd
kilógatták a holttestüket az öböl szájába figyel-
meztetésként.
Tuyet látta őket, látta a három testet, ahogy
lengette őket a szél, de most mégis itt vannak,
itt a két szeme előtt.”

Sziasztok! :))

Újabb fordítást kezdtem feltölteni: a Királynét királyságodért Andersen A kis hableány c. meséjének újragondolása ShanaStoryteller tollából. Összesen kb. 40 ezer szavas kisregényről van szó, amit heti rendszerességgel, tíz fejezetben fogok feltölteni. Jó olvasást az érdeklődőknek! c:

Összefoglaló:
A kis hableány felnő. Arra azonban nem számított, hogy át fogja venni a tenger boszorkányának helyét, vagy hogy a saját feltételei szerint lép majd a trónra.

Ízelítő:
„Senkit sem szabad megmenteniük. Ha mégis
megteszik, ha tényleg nagyon muszáj, akkor
csakis nő lehet az. A nagyanyja megtiltotta
nekik, hogy akár egy férfit is megmentsenek
az óceán hullámaitól.

De a királyné sír, a herceg pedig gyönyörű,
és szép a szeme gyengéd barnasága, ahogy
megtölti a tüdejét a víz. Próbál feléjük úszni,
az anyja után nyúl, de újra és újra magába
rántja a tenger.

— Kérlek! — zokogja a királyné, és Tuyet vállába
markol. — Kérlek, menj, mentsd meg! Segítened
kell! A könyvek… a könyvek szerint segítetek!

Tuyet eltűnődik, hogy vajon milyen könyvekről
beszél. A hableányok nem szoktak segíteni.
Nem szabad segíteniük.

A nagyanyja nagyon mérges lesz rá.”

Sziasztok! Felkerült a Csendes hála című BNHA ficfordításom utolsó fejezete. Jó olvasást azt érdeklődőknek :))


„Bakugou felpillantott rá, a vigyora pedig
ellágyult egy kicsit. — Menj, feküdj le.

— Nélküled biztos nem. — Hülye, agyalágyult,
áruló száj. — Nem! Mármint neked is pihenned
kéne! — Mindkét kezét forró arcára tapasztotta,
és megrázta a fejét.

Bakugou halkan nevetve felhorkantott. — Szét
vagy esve, Uraraka.”

Hali! c:

Újabb BNHA ficfordítással jelentkezem, ezúttal a shippelős fajtából :)) Csendes hála címen fut, és egy Kacchako párosítású case (=ügymegoldós) ficről van szó. A történet összesen három fejezet (17 ezer szó) hosszú, amiket már mind lefordítottam, úgyhogy jövő héten fel is fog kerülni a következő. Az eredeti fic elérhetőségét a történet leírásában találjátok.
Jó olvasást kívánok az érdeklődőknek! c:

Összefoglaló:
Bakugou és Uraraka ugyanannál a hősügynökségnél dolgoznak, és amikor új gonosztevő bukkan fel a láthatáron, együtt veselkednek neki az ügynek. Nem is sejtik, hogy milyen közel kerülnek majd egymáshoz a munka folyamán.


Ízelítő:
„— Mi…
— Bűnöző — mondta Bakugou, és az ujjával az előtte
heverő papírokra bökött. — Akta. Ne maradj le.

— Hogy ne maradjak le? — csukta be végre az ajtót
Uraraka, majd követte a váratlan látogatót a
nappaliba. — Nem is tudtam, hogy egyáltalán
nekiálltunk volna valaminek.

Bakugou az orrán át nagyot sóhajtott, akárcsak egy
bika a matador előtt — mintha Uraraka fecsérelte
volna az ő szabadnapját. Mintha Uraraka állított volna
be hívatlanul az ő lakására szűkszavú magyarázattal
és rossz modorral felszerelkezve.”

Sziasztok! c:

Tegnap este felkerült a Yiling Pátriárkájának teljességgel igaz története című fic fordításának utolsó része: a 6. fejezet és egy rövid, episztoláris epilógus együtt. Jó szórakozást hozzájuk, és köszönöm, ha végigolvastad a történetet! :))


„— Lan Jingyi, Lan Sizhui, Ouyang Zizhen — mondja
Wei Wuxian a fejét rázva —, hát senki sem tanította
meg nektek a jó időzítés fontosságát? Tudjátok, mit
szakítottatok félbe? Hanguang-junnal épp megszökni
készültünk!

— Tudjuk! — kiált fel Ouyang Zizhen lihegve.

Wei Wuxian összeráncolja a szemöldökét. — Mi?
Honnan tudnátok? — Még ő maga sem tudta, amíg el
nem kezdett megtörténni.

— Sizhui elolvasta a leveled — feleli Ouyang Zizhen.

— Véletlenül! — nyikkan fel Sizhui, és szinte felborul,
olyan mély meghajlással fordul Lan Zhan felé.
— Tízezerszer is bocsánat, Hanguang-jun.”

Sziasztok! :))

Felkerült a Yiling Pátriárkájának teljességgel igaz története című fic 5. fejezete, jó olvasást kívánok hozzá c:


„— Örülök, hogy visszatértél, Wei-xiong. És
hogy az emberek már ismerik az igazságot.

Wei Wuxian felnevet. — Az igazságba az nem
tartozik bele, hogy Lan Zhannal a Xuanwu
barlangjában csókolóztunk volna.

— Jaj, ki nem szereti a szerelmes történeteket? —
csapja fel a legyezőjét Nie Huaisang. — Különben
is, így legalább a nyilvánosság támogatására is
számíthattok majd, amikor Hanguang-junnal
hivatalosan is bejelentést tesztek a kapcsolatotokról.

— Milyen kapcsolatunkról? Lan Zhannal nem vagyunk
szeretők.

Nie Huaisang pohara tompa hanggal az asztalon
koppan. — Tessék?”

Sziasztok! :))

Tegnap felkerült a Yiling Pátriárkájának teljességgel igaz története című fic 4. fejezete! Jó olvasást c:


„Olyasvalakinek kell lennie, aki ismeri az
igazat a múltjával — és Lan Zhan múltjával —
kapcsolatban, aki jártas, vagy legalábbis
érdeklődik az irodalom iránt, és akinek elég
pénz áll a rendelkezésére, hogy finanszírozni
tudja nemcsak a könyvnyomtatást, hanem
esetleg egy színdarab megszületését is…

Xia Cuifen azt mondta, hogy a barátai már
látták a színdarabot korábban. A qinghei
barátai.

Oh.

— Nie Huaisang, jaj, Nie Huaisang — mormogja
Wei Wuxian a hűvös esti levegőbe. — Most meg
miben sántikálsz?”

Sziasztok! :)
Felkerült a Yiling Pátriárkájának teljességgel igaz története című fic 3. fejezete! Jó olvasást kívánok hozzá c:


„— Ismerem a könyvet — mondja. — De nem
tudtam, hogy színdarab is készült belőle.

Wang Rong, aki eddig Xia Cuifen mellett ülve
hallgatta a beszélgetésüket, szélesen elmosolyodik.
— Áh, gondoltuk, hogy rajongó lehetsz! — Wei Wuxian
egésze felé int a kezével. — A ruháidat meg a
szamarat elnézve.

Wei Wuxian fontolóra veszi vörös szegélyű fekete
ruháit, a karmazsin szalagot a hajában és Almácskát
(aki nagyon jól viselkedik most, hogy szép hölgyeket
nyűgözhet le vele), majd azt mondja: — Úgy ám!
Wei Wuxian a kedvenc szereplőm.”

Sziasztok! Új olvasnivalóval érkezem :)) Összesen hét fejezet lesz (5 feltöltésben a Meri szószámminimuma miatt), amiket hétfőnként fogok feltölteni.

Cím: Yiling Pátriárkájának teljességgel igaz története: Egy manifesztum számos részben

Leírás:
„Wei Wuxian keze megrándul, mire az asztalra
löttyen egy csepp a borból.

— Szerelmes? — krákogja, aztán megköszörüli
a torkát, és újra nekifut. — Lan Zh... öh,
Hanguang-jun szerelmes?

— Hát nem hallottad a történetet? — kérdi
a másik fiatal nő szánakozó arccal. — Szívből
ajánlom. Szívfacsaró történet a halálra ítélt
szerelemről és a kölcsönös vágyakozásról…
Menj el bármelyik mesélőhöz a városban, már
egy ideje mindenki mindenhol ezt a könyvet
kéri felolvasásra.

— Van róla könyv? — kérdi Wei Wuxian bambán.”

Amelyben a fiatalok (pontosabban Lan Jingyi, Ouyang Zizhen és egy kelletlen Lan Sizhui) az RPF-hez folyamodva próbálnak meg javítani Wei Wuxian nyilvános megítélésén, hogy ő és Hanguang-jun összejöhessenek, összeházasodhassanak, és boldogan élhessenek, amíg meg nem halnak. A kísérletük... meglepően eredményes.


Egyéb fontos infó:
Az eredeti ficet itt találjátok meg aubreyli tollából, a bétázást pedig hálásan köszönöm NymphaTonksnak.

A fordítás az AO3-n is olvasható, ahol regisztrált felhasználóként fel lehet iratkozni a ficre, hogy az új feltöltések alkalmával e-mail értesítést kapj.

Sziasztok! Gyors helyzetjelentés. :))

1) Időközben felkerült egy 3800 szavas Boku no Hero Academia one-shot fordításom az eredeti, Some Ends Forgotten kinézetű címen. Írója az AO3-s human_person234. Gen/Általános sztori Aizawával és Izukuval a főszerepben, amelyben még a canon fejlemények legelején súlyosan (súlyosan) máshogy alakult a történet. Figyelmeztetés még a one-shotot megelőzően történt, de a történet folyamán megbeszélt öngyilkosságra.

Leírás:
„— Milyen képességtől lenne valaki átjárható, néma, és nézne ki úgy, mintha vér borítaná?
Hizashi rápislogott az ebédlőasztal másik oldaláról.
— Shou, szívem… Egy szellemről beszélsz. Ez egy kísértet definíciója is lehetne.”

Avagy Shouta találkozik egy szellemmel az őrjárata során, és nem hajlandó elfogadni, ami az orra előtt van. Akármi is a baja ennek a gyereknek, meg fogja fejteni, mi az.

__________________

2) Az előző bejegyzésben említett Mo Dao Zu Shi fic bétázása elkezdődött, úgyhogy már nem kell sokat várni rá — hogy mennyi az a nem sok, arról nem nagyon akarok ígérkezni, de márciusra valószínűleg fel fogom tudni tölteni.

Boldog Új Évet! :)

Két hete már, hogy karácsonykor feltöltöttem a Salvage utolsó fejezetét, de időközben itt valahogy kimaradt az update :D Jó olvasást kívánok hozzá, ha még nem láttátok ;)


„— Nem haltam meg — csattant fel Zuko (...)

— Életben vagy! Életben vagy, és nem vagy
gonosz, és tudtam, hogy a barátom akarsz
lenni. Katara, nézd, Zuko most már a barátunk!
Eskü szeretni fogod, amikor már nem leszel
hallucináció.

— Nem vagyok hallucináció, Aang — mondta
Katara.

— Hallucináció Katara is pont ezt mondta.”


A következő projektem egy Mo Dao Zu Shi/The Untamed fic fordítása lesz — egészen pontosan már készen is vagyok vele, és amint egy kis bétázáson is átesik, fel is töltöm a Merire. Szintén folytatásos sztori, de jóval rövidebb a Salvage-nél a maga kicsit több mint 17 ezer szavával összesen. Már alig várom, hogy olvashassátok! c:

[ijesztő zene szól] Közeleg a vég.....!

De nem az életünké persze, csak a Salvage-é :D Ma felkerült az utolsó előtti, 19. fejezet, remélem mindenkinek tetszeni fog! Karácsony szombatján pedig az utolsó fejezetnek nézhettek elébe :)


„— Nagyszerű tanár leszel — mondta Zuko.

— De attól még te leszel mindenki kedvence. —
A lány felvonta a szemöldökét, amikor meglátta
Zuko arcát. — Zuko, forró vizet tudsz csinálni. A
nagyi mosókonyhát fog építeni köréd.

— Ez a nagyi az, akit…?

— Megfogtál és megfenyegettél? Ó, igen. Ő az
új nagymamád.”

Sziasztok! Olvasható is a Salvage 18. fejezete az oldalon! Jó olvasást kívánok hozzá :))

„Ő volt Zuko, Hakoda fia, gyógyítótanonc az
Akhluton. Ahogy ő volt Zuko herceg, a leendő
Tűz Ura Iroh unokaöccse és kétségtelenül az
örököse is. Nem lehetett mindkettő — választásra
fogják kényszeríteni.”

Sziasztok! Felkerült a Salvage 17. fejezete, kellemes olvasást kívánok hozzá!


„Így veszítette el egy fiát:
— Bízz bennem, apa — mosolygott Lu Ten. Pompás
mosolya volt. Nagyon népszerű a hölgyek körében,
ahogy sok fiatalember között is. — Meg tudom
csinálni.

Zuko is úgy hitte, hogy sokat kell bizonyítania. És
Iroh bízott benne, hogy egy nap nagyszerű ember
lesz majd belőle.

Iroh nem temethette el Lu Ten testét. Ez újabb
párhuzam volt közte és Zuko között.”

Sziasztok! Előző héten sikeresen elmaradt az itteni bejegyzés, hoppá :D Természetesen az előző, 15. és az e heti 16. fejezet is olvasható az oldalon!


Ízelítő a 15. fejezetből:
„Ha a kád nem lett volna olyan nehéz, Zuko az
egészet az új testvérére borította volna.
...Zukónak már voltak barátai.
— Panuk. Fogd meg azt a felét.
— Igen.
— Nem! — kiáltotta Toklo, aki Sokka mellett ült.
Háborús veszteségek.”


Ízelítő a 16. fejezetből:
„— Miért akarnád megvédeni? — kérdezte Sokka
a párna puha, fullasztó oltalma alól. — Jó, rossz
a családja, vágom. De attól még ugyanúgy ő a…
ő volt a Tűz Hercege. Mindig visszarakattad velünk
Katarával a leopárdfóka kiscicákat, te miért
tarthattál meg egyet?

Az apja nem tétovázott. — Mert előbb ő próbált meg
megvédeni benneteket.

Sokka lejjebb húzta a párnát, épp csak annyira,
hogy kikukucskálhasson felette. — Kitől?

— Tőlem.”

Tegnap felkerült a 14. fejezet, jó olvasást hozzá! :)


„— Jól van.
— ...Jól van?
— Hozom a kardjaim — mondta a herceg.
— Ó, azt hiszed, elbírsz velem a huss-huss
lángjaid nélkül? Majd meglátjuk.”

Sziasztok! :) Felkerült a Salvage 13. fejezete!
Mostantól jóval emészthetőbb fejezethosszokra számíthattok, mint a 12. fejezet, illetve mivel az említett fejezetet két részletben kellett feltöltenem, hivatalosan mindig eggyel kevesebb lesz a fejezetek száma, mint amit a Meri mutat — ezt főleg a lemaradók kedvéért akartam említeni, nehogy rossz helyen kezdjenek újra.

Jó szórakozást Sokka és Katara reakciójának olvasásához! :)


„— Csak szerintem nincs rendben, hogy a Tűz
Népének hercege adja fel a flottánknak a testvéréről
szóló fontos leveleket? — kérdezte Sokka sokkal
költőibben, mint szándékozta. — Senki? Csak én?

— A kishúgáról — helyesbített egy nagyra nőtt pali
ünnepélyes komolysággal a hangjában és
valami egészen mással a tekintetében.

— Egy hónapig vizesen fogom hagyni a zoknijaidat,
Ranalok — csattant fel a beszélgetés tárgya. Aztán
pedig: — Árapály, a szárnyadnak semmi baja.

Az albatroszgalamb még úgy is csak húzta maga
után a szárnyait, hogy Zuko erőnek erejével próbálta
a levegőbe lökni őt. A madár a legszívtépőbb kis
csiviteléseket adta ki közben, amit Sokka valaha
hallott, de az állatok iránt érzett jóindulat aligha
volt elvárt követelmény a tűzhercegeskedéshez.”

Sziasztok! Felkerült a Salvage 12. fejezete, a hossza miatt azonban csak két részletben tudtam feltölteni. (Furcsa, mert vagy háromezer szóval a limit alatt vagyok, de hát ez van :D)

Link a fejezet első feléhez. Aztán ne felejtsetek el lapozni egyet! ;)

„— A végén még azt mondod, hogy nem vagyok
a bácsikád, vagy hogy a törzsfőnök nem az apád.

Hakoda épp a megfelelő időzítéssel sétált el a
folyosón, hogy meghökkenjen.

— Mivé lesz ez a család… — mondta Kustaa,
ahogy az unokaöccse habogni kezdett.”

Sziasztok!
Előző héten fejezetszámban, ma viszont már szószámban is átléptük a félutas mérföldkövet. Jó olvasást kívánok a Salvage 11. fejezetéhez! :)

„— Végeztél? — kérdezte a gyógyító a fiútól. — A
kedvenc tanítványom nem társalog külföldiekkel
a hátam mögött.

A herceg kihasználta ezt az alkalmat, hogy Nergui
eszébe juttassa a szikraköpős dolgot. — Nem tud
társalogni, csak egy darab üveg!”

Sziasztok! Felkerült a Salvage 10. fejezete, jó olvasást kívánok :)


„— Miért nem engedi senki, hogy segítsek? —
morogta Zuko. A fedélzeten hevert, és az eget
bámulta. (...)

— Kustaa szólt, hogy ne tegyük — mondta Panuk
a napot eltakarva. — Sose húzd fel a gyógyítót.

— Én meg a gyógyítótanonc vagyok. Engem miért
nem félsz felidegesíteni?

— Majd szólok, ha megfélemlítve érzem magam.
Miért nem edzel, vagy valami?”

Új Salvage fejezet! Egészen pontosan a kilencedik, amely bár jelentősen rövidebb, mint az előző, ugyanolyan jó. ;) Kellemes olvasást!

„— Igazad van: nem úgy bántam veled, mint a
legénység többi tagjával — mondta Hakoda. A volt
herceg arckifejezéséből ítélve a szavak egyszerre
igazolták minden gyanúját és keltettek félelmet
benne. — Kevesebbet kell dolgoznod.

— …Tessék?

— Váltásokban dolgozunk, Zuko. Rajtad kívül senki
sem dolgozik egész nap. Nappali vagy éjszakai
műszakos szeretnél lenni?

— Mégis mit csinálsz?

— A legénység tagjává teszlek. Nappal vagy éjszaka?

— Nem büntethetsz meg azzal, hogy kevesebbet hagysz dolgozni!”

Sziasztok! Gyorsan a hétvégi oldalzárás előtt fel is raktam a Salvage 8. fejezetét! Az egyik leghosszabb fejezet az egész történetben, jó olvasást hozzá! :D

„A fiatalember leült a szemközti székre. — Van valami
konkrét oka, hogy a herceget riogatod? Egész éjszaka
a horzsakővel kínozta a fedélzetet, most meg túl
ideges leülni reggelizni.

— Nem szándékosan csinálom — mondta Hakoda.

Panuk átlendítette a karját a széke támlája felett, és várt.

…Okos gyerek volt. Figyelmes. (...) jól meg tudta
választani, mikor szólaljon meg, és mikor fogja be a száját.

Hakoda egy pár pillanatig tovább méregette. Aztán
elővett az asztalából két levelet, meg egy dobozt.

Egy kézen meg tudta számolni, hányszor hallotta
a fiatalembert káromkodni. Két kézen, most már.”

Sziasztok! Felkerült a Salvage 7. fejezete. Jó szórakozást! :)

„— …Zuko herceg a Tűz Népéből — mondta Bato,
ahogy a gyerekkel kapcsolatos minden részlet-
információ (azt leszámítva, hogy miért volt a
hajójukon) egységes képpé állt össze a fejében.

— Bato a Víz Törzséből — felelte a Tűz Hercege,
és úgy vicsorgott, mintha a Tűz Népének lett volna
leszámolnivalója Batóval, nem pedig fordítva.”

Sziasztok! Felkerült a Salvage 6. fejezete. Jó olvasást kívánok :))


„A törzsfőnök haragosan izzó tekintettel a fedélzetre
jött, majd egy különösen szétmarcangolt ruhadarabot
ejtett Toklo ölébe. — Szívből gratulálok. Ma a második
kedvenc házimunkátokon van a sor.

— Főnök — mondta a legfiatalabb tengerész, és az
arca elé emelte az inget, hogy a lyukakon át a férfira
pillanthasson. — Szerintem nagyon túlbecsülöd a
varrási képességeimet.”

Felkerült a Salvage 5. fejezete! Jó szórakozást hozzá :))


„— Nem próbáltam megszökni, nem idomítottam,
és igenis dolgoztam, egész nap mást se csináltam,
akármit is mondott, hazudik — hadarta a herceg
abban a minutumban, hogy Hakoda átlépte a gyen-
gélkedő küszöbét. A katona az egyik priccs szélén
ült, a fakeretet szorongatta, és aranyszín szemeiben
egy szikra bűntudat sem csillant, ahogy felbámult
Hakodára. Nem volt rajta a kölcsönkapott ing —
Kustaa a bordái fölött liluló bőrt vizsgálgatta.

— Azt mondta, hogy ráborítottál egy vödör vizet.
Aztán pedig… összeverekedtetek.

— Ó — mondta a herceg. — Akkor nem hazudik.

— …Új szabály. Ne provokáld verekedésbe a
legénységemet, se idomítással, se anélkül.

— Ő kezdte — motyogta a leendő Tűz Ura.

— Tessék?

— Semmi.”

Sziasztok!

Felkerült az oldalra a Salvage 4. fejezete! Máris olvashatjátok, jó szórakozást! :)


„A törzsfőnök leült az asztalához, és a padlóra
rakta a kutyát. Zuko szoborrá dermedve állt a
szoba másik széke mögött, és miközben arra várt,
hogy hellyel kínálják, megfogadta magának, hogy
nem fogja felhúzni a lábait a kutya elől, amint ez
megtörténik. Csak egy hülye megfélemlítési taktika
volt az egész. Csak egy hülye kutya. Valahonnan az
asztal alól morgott épp, de Zuko nyomatékosan a
törzsfőnökön tartotta a tekintetét, és nem pillantott
a térdmagas, páncélos kis féregre.”

Huppsz, előző héten elfelejtettem írni... Na, mindegy, a Salvage második és harmadik fejezetét is olvashatjátok már az oldalon! Jó szórakozást hozzájuk :)

És nem hazudtam! :D Sziasztok. Felkerült az oldalra MuffinLance Salvage c. ATLA ficének magyar fordítása — az első fejezet, legalábbis! Rendszeresen, szombatonként fogok frissíteni, mert már az egész készen van, az érdeklődők pedig 20 fejezetnyi és összesen 121 ezer szónyi történetnek néznek elébe. :)

A bétázást hálásan köszönöm NymphaTonksnak! :)

Leírás:
Egy első évad közepi Zuko Hakoda törzsfőnök és legénysége fogságába kerül. Ozai válaszlevelei a Víz Törzsének követeléseire remekül illusztrálják, milyen apa is a férfi valójában, Hakoda pedig… igencsak aggódik ezért a gyermekért, aki nem is a sajátja, és aki lehet, hogy nagyobb biztonságban van az ellenség kezei között, mint a saját apja közelében.

Az eredeti történetet itt találjátok.
Illetve feltettem a fordítást AO3-re is, ahol aki akar, fel tud iratkozni a sztorira, hogy email értesítést kapjon az új feltöltések alkalmával.

Úgy volt, hogy várok egy hetet az utolsó fejezet feltöltéséig, de végül túl türelmetlen voltam hozzá... :D Jó szórakozást tehát a Dementorok, démonok és patrónusok utolsó fejezetéhez!

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki velem tartott, és különösen azoknak, akik kibírták a hatalmas szüneteket a feltöltések között. A fic egy hosszabb sorozat első része ugyan, de mivel önmagában is komplett sztorit alkot, nem furdal különösebben a lelkiismeret, amiért itt teszek pontot a projekt végére. Elnézést kérek azoktól, akik szívesen tovább olvasták volna ennek az összevont univerzumnak a történetét, de bő három évet töltöttem el vele (persze saját hibámból – ezt azért rövidebb idő is alatt is le lehetett volna fordítani :D), és már nagyon viszketnek az ujjaim, hogy új dolgok felé nézzek.

Ez az új dolog nem más, mint MuffinLance Salvage c. fanfictionje az Avatar: Aang legendája mesesorozathoz. Egy AU történetről van szó, amely az 1. könyv 13. fejezete után eltér a sorozattól, amikor is Zukót lemossa a hajójáról egy vihar, és Hakoda legénysége halássza ki félholtan a tengerből. Szépen haladok vele – már átléptem a 80 ezres szószámot, és ha minden igaz (vagyis amennyiben az eredeti író nem variál megint :D), 7 fejezet vár lefordításra. Ennél a sztorinál nem kell számítani majd nagy kihagyásokra, mivel megtanultam a leckét: kész, teljesen lefordított fanfictionnel fogom kezdeni a posztolást heti egyszeres rendszerességgel, így a fordítási folyamat tempója nem fog beleszólni a megjelenésbe. Remélem, ti is annyira szeretni fogjátok majd, mint én. :)

És ameddig el nem tudom kezdeni a Salvage fordításának publikálását, addig elköszönök itt tőletek. ;)

Ha minden jól megy, még idén visszatérek :D

Közeleg a vég! Felkerült a Dementorok utolsó előtti, 32. fejezete. Jó szórakozást hozzá :))

Sziasztok! Előző héten felkerült a Dementorok 30. fejezete, ma pedig már a 31. fejezetet is olvashatjátok! Jó szórakozást :))

Sokáig elvoltam, de újra itt vagyok! :) Felkerült a Dementorok 29. fejezete, jó olvasást kívánok!

(Szerk.: Anno sikeresen elszámoltam magam: ezen a ponton 4 fejezet volt még hátra :D)

Sziasztok! Olvasható a DDP 28. fejezete! Jó olvasást kívánok c:

Felkerült a DDP 27. fejezete! Jó olvasást hozzá

Sziasztok!

Elérhető a 26. fejezet az oldalon Jó olvasást!

Sziasztok!

Felkerült a DDP 25. fejezete, jó olvasást hozzá

Ezúttal csak egy rövidke fejezettel tudok szolgálni: a DDP 24. fejezete egy 1000 szónál épphogy csak hosszabb kis Közjáték Bobby szemszögéből, amit már olvashattok is az oldalon.

Most már a Merin is hivatalosan elérhető a Dementorok 23. fejezete

Sziasztok!

Most már minden feltöltésemet megtaláljátok az AO3 profilomon is, így a többfejezetes dolgaimra (egyelőre csak a DDP, de két másik is folyamatban van), akár fel is iratkozhattok, az oldal pedig emailben értesít majd titeket az új fejezetekről. (És a ott a meris felengedésre sem kell várnotok majd )

Case in point, itt már olvashatjátok is a Dementorok 23. fejezetét, de ha az isten is úgy akarja, akkor nemsokára a Merin is ugyanúgy elérhető lesz.