Budapest máshogy - Ustilo írásai

Ustilo

Sziasztok!

Bár ezúttal kicsit lassú a reakcióidőm, mert ha jól látom, magát a fejezetet már tegnap felengedték, mindenesetre én most élnék a lehetőséggel, hogy jelezzem, az Árnylárva negyedik fejezete felkerült és a fenti linken olvasható. :-D

Ezúttal talán már kicsit jobban (sőt, egész biztosan jobban) előtérbe kerül a főszereplő, Zoli, civil élete is, azaz ezt a fejezetet inkább az egyetem meg a lakótársak fogják dominálni a szektások és a varázslás helyett, de hát úgy voltam vele, hogy néha ilyen is kell, fontos megismerni ezt az oldalát is a történetnek.

A fejezethez ezúton is jó olvasást kívánok!

Ustilo

Sziasztok!

Bár sajnos nagyon úgy néz ki, hogy ezen a héten nem tudom már hozni az Árnylárva folytatását (sajnos most sikerült eljutni egy olyan pontra, ahol elkezd bonyolódni a történet, vagy legalábbis én így érzem a dolgot, és nagyon át kell gondolnom mindent, hogy ne vesszek el a világban, meg sikerüljön arra elindulni az egész sztorival, amerre eredetileg is szerettem volna), viszont jó hír lehet, hogy sikerült megírnom és feltöltenem egy új novellát a Rúnatöredékekhez.

A címe Erre még meghívlak, és a link után megtalálható, én ezúton is jó olvasást szeretnék kívánni hozzá.

Maga a történet Tomiról szól, aki nemrég lett főmunkaidős szektás havi száznegyven nettóért, és leginkább azzal foglalkozik, hogy sötét istenek ereklyéit lopja el mesterével karöltve. A novella során Hajógyári-szigeten található, immár bezárt diszkókhoz látogatnak el, pont azért, hogy megszerezzenek egy ilyen relikviát, azonban Tomi megfogadta, hogy ezúttal már nem fog a játékszabályok szerint játszani. A történetben továbbá szerepet kap a Halott Pénz egyik nagysikerű száma, valamint néhány féktelenül bulizó zombi is, akik jellegükből adódóan nagyon kedvelik a rég bezárt helyeket.

Amit viszont fontos lehet tudni, az az, hogy a novella maga, szemben a gyűjteményben megtalálható első írással, semmilyen mértékben sem kapcsolódik az Árnylárva univerzumához, attól teljesen különálló. Így természetesen spoilert vagy bármi ilyesmit még csak véletlenül sem tartalmaz, valamint akkor is tökéletesen érthető, ha a regényt magát nem olvastátok vagy olvassátok.

Igazából én szerintem most így ennyi lettem volna hirtelen, mindenkinek további szép napot! :-D

Ustilo

Sziasztok!

Szóval az a helyzet, hogy már fel is került az Árnylárva harmadik fejezete, melyhez ezúton is szeretnék kellemes szórakozást kívánni.

Ez a fejezet most jóval nyugisabb lett, mint az első kettő, ezúttal például már nem hal meg senki, és mindenféle valóságtól elrugaszkodott létsíkokra sem kerülnek át hőseink. Ellenben szerepel itt egy igen nagy információs blokk, ami a háttérvilággal foglalkozik, bár természetesen az ezekkel kapcsolatos kérdéseknek csak egy része kerül most megválaszolásra, köztük a legfontosabbal: megtudhatjuk, Zoli mikortól lesz menő. :-D

Viccet félretéve relatíve sokat agyaltam ezen a fejezeten, hogy mégis pontosan hogyan és mennyi háttérinformációt kéne belesűríteni, hogy egyrészt ne legyen túl tömör, másrészt pedig azért a fontosabb kérdések közül minimum néhányra választ adjon. Nem tudom, mennyire sikerült ezt kiviteleznem (sajnos így "belsős" szemmel nagyon nehéz jól információt adagolni szerintem, mert hát na, az író nyilván minden tudni vél a regényéről, így a szövegben ki nem mondott gondolatok sem fognak neki annyira szemet szúrni), de remélem, hogy azért valamennyire igen.

A folytatással pedig igyekszek sietni, reményeim szerint arra sem kell majd sokkal többet várni, mint az első három fejezetre. :-D

Ustilo

Sziasztok!

Több dolog miatt is írom most ezt a bejegyzést, szóval szerintem haladjunk sorban. :-D

Az első, és talán kicsit érdekesebb dolog, hogy elkezdtem feltölteni egy amolyan novellagyűjteményt, Rúnatöredékek címen. Ebben a terveim szerint főképp Budapesten játszódó, főképp urban fantasy írások kapnak majd helyet, melyek nem feltétlen kötődnek szorosan az Árnylárva világához, de azért többé-kevésbé ugyanazokat a szereplőket és ugyanazt a háttérvilágot használják majd. Kisebb eltérések lehetnek, valamint természetesen arra is törekedni fogok, hogy az írások ne spoilerezzenek az Árnylárva cselekményéből, illetve a regény ismerete nélkül is olvashatóak, érthetőek legyenek.
Az első ilyen novella, az Ugrás az ismertbe (a címadás sosem volt az erősségem, és ennél jobbra sajnos most nem futotta) már fel is került az oldalra. Röviden egy szektás fiúról szól, aki már nagyon unja, hogy újra és újra meg kell ölnie magát egy szertartás kedvéért.

A másik pedig az, hogy készen lett végül az Árnylárva harmadik fejezete is, nem tudom, az előző bejegyzésemben feszegetett problémákat mennyire sikerült megoldanom, de remélem, valamennyire igen. Terveim szerint ma még azt is feltöltöm kicsit később, majd itt fogom jelezni, ha felengedték.

Ustilo

Sziasztok!

Mielőtt bármi más előkerülne, jöjjön talán a legfontosabb dolog: felkerült az Árnylárva második fejezete az oldalra, már lehet is olvasni! Itt igazából folytatódnak az első részben elkezdődött igencsak furcsa események, aminek a hatására a főhősünk egy alternatív Budapestre (sőt, technikailag mindjárt kettőre is) átkerül egy rövid ideig, valamint az egész világ hátteréről is kiderül néhány apróság.

Azonban ezzel a fejezettel akad némi gond is, ugyanis a végére érve rájöttem, hogy most fogok szembesülni az ilyen alternatív valóságos, rejtőzködős mágiás (nem tudom, mennyire létezik ilyen szóösszetétel, van egy gyanúm, hogy most épp nyelvújítást követtem el a kevésbé igényes fajtából) sztorik legnagyobb rákfenéjével: az információadagolással. Mert hát ugye elvileg SFF írásoknál illik apránként adagolni az információt, nem nagy blokkokban zúdítani azt az olvasó nyakába, de ezt viszonylag nehéz úgy, hogy egy teljesen alternatív világ, na meg persze a mágia szabályait kéne tisztázni rögtön az első fejezetek között. Na most ez a probléma velem is szembejött, szóval már ide látom, hogy igazi kihívás lesz megírni a harmadik fejezetet, ahol elvileg elmagyaráznák Zolinak, hogy mi ez az egész, amibe ő akaratán kívül belemászott. Pedig annyira írnám én, de érzem, hogy most bizony elő kell vennem a józanabbik eszem, és nem csak belerohanni a fejezetbe, aztán lesz ami lesz, hanem átgondolva, logikusan felépítve megszerkeszteni az egészet.

Na, nem tudom, mennyire tudtam követhetően leírni a problémáimat a következő fejezettel, mert még az én fejemben is zavaros ez egy kicsit, de remélem, azért sikerült. Tehát akkor a második fejezet már olvasható, a harmadik pedig érkezik, mihelyst sikerült valami megoldást találnom a fenti problémára. Addig is jó olvasást, ha pedig van valami megoldásotok erre az információadagolós cuccra, kérlek, ne tartsátok magatokba. :-D

Ustilo

Sziasztok!

Őszintén megmondom, elég új vagyok még ebben az egészben, szóval ha valamit hibáznék, azért előre is elnézést szeretnék kérni. Szóval az a helyzet, hogy nemrégiben felkerült az első írásom az oldalra Árnylárva címmel, és ezért úgy gondoltam, ideje lehet egy ilyen ficblog megnyitásának is, ahová leírhatok minden frissítést, érdekességet meg ilyeneket, ami csak az eszembe jut, hogy jópofa lenne a regény kapcsán.

Szóval akkor magáról az írásról is valamennyit: Az Árnylárva egy original történet, egész pontosan egy urban fantasy, ami Budapesten játszódik a napjainkban, főhőse pedig Zoli, egy fiatal 20 éves srác, aki maga se tudja, mit akar az élettől. Tanul, de nem érdekli a leendő szakmája, dumál az évfolyamtársaival, de nincsenek barátai, sőt, haverjai se nagyon. Nincs túl sok célja az életben, mindössze szeretne menő arc lenni (vagy minimum sikeres esportoló), és összejönni gyermekkori szerelmével, azonban egyikhez sem tudja, hogy kezdjen hozzá. Néha arról is álmodozik, hogy milyen menő lenne valami sötét isten kockás hasú, csibészes vigyorú követőjének lenni, azonban maga se tudja, mit kíván, egészen addig, amíg egy látszólag őrült csöves akaratán kívül be nem sorozza az Árnyak hadseregébe. Zoli innentől kezdve az ősi istenek kegyetlen csatározásainak a kellős közepén találja magát, és bár tényleg valami gonosz hatalom szolgálója lett, rá kell jönnie, hogy attól még senki sem lesz önmagában menő, ha valami sötét erőt szolgál. Ezt a titulust ki kell érdemelni, a kérdés már csak az, ő vajon képes lesz-e rá.

Szerintem körülbelül ennyivel össze lehet foglalni a sztorit. Bevallom, egy ideje birizgálja már ez a téma az agyamat, meg azon is gondolkodtam egy sort, hogy vajon mennyire lehet Budapestet helyszínként használni, így született meg végül ez a történet. Amit talán még fontos leszögezni, hogy nem egy nagyon komoly hangvételű írásról van szó, mert bár maga a téma, amit feszeget, elég sötét, azért igyekeztem némi morbid (vagy nem, igazából ebben a részében még elég bizonytalan vagyok) humorral vagy simán csak humorral feldobni az egészet, hogy ne egy ilyen nagyon borongós, érvágós sztori legyen a vége.

Na, ahogy elnézem, ez egy elég terjengős első bejegyzés lett, szóval ezúton is elnézést, amiért húzom itt mindenkinek az idejét. Ha maga a sztori esetleg felkeltette volna az érdeklődésedet, errefelé található, én pedig ezúton is szeretnék hozzá jó szórakozást kívánni. Remélem, nem bánod meg, hogy kattintottál. :-D

Merengő Fórum

Budapest máshogy - Ustilo írásai

Ki van itt