Boldog Szülinapot Neked , és Salvador Benevolust Nekem !

Őszintén, én nem emlékszem már hogy ki volt az "első", de talán Jinjangtól a Változások. Az tuti hogy eléggé leragadtam utána nálad, Lily. No meg Enahmánál... Ha megerőltetem magam, még mindig emlékszem, hogy milyen zenéket olvastam, melyik fichez. A Páratlan történetek pedig, jaj, szerintem előbb emlékszem ezekre a sztorikra, mint, hogy mit csináltam akkoriban

És kicsit visszakanyarodva a lentebb említett problémához, én is sajnálom, hogy a HP fandom kicsit elritkult itt, a Merengőn. Vagy, hogy mondjuk a severitus-snarry érában már olyan kevés író alkot manapság.

Ugyan-ugyan, mi várunk, ne legyen akkora lelkiismeret-furdalásod

Boldog Szülinapot Neked , és Salvador Benevolust Nekem !

A Borostyánkő 4. fejezetét visszakaptam, nem sokára javítom, és végre felkerül majd. (Hosszú hétvége = mindennap meló.)

Szal mindennap lelkiismeret-furdalásom van, hogy nem haladok, ahogy kéne...

Kábé mindenben utazok, csak abban nem, mert egyrészt nem mozgat, másrészt rémesen befolyásolható író vagyok, és szeretném a saját sztorimat úgy megírni, ahogy én akarom, nem úgy, ahogy másnál olvastam. Meg az már most az elején kikerekedett kissé nálam is, ami később még látványosabb lesz, hogy nekem se a tekergők az atyaúristenek...

... de jelenleg elképzelhetetlennek tartom, hogy írjak egyet. Túl sokat ismerek, nem hiszem, hogy tudnék újat – és jobbat! – alkotni.

Most kezdtem az AFLNO 43. fejezetét fordítani, ha nem siet Aspen kb. áprilisban valamikor beérjük Amúgy én még itt is leszek egy darabig *nem riogat senkit, csak úgy megjegyzi *

És mekkora már, hogy még Te is itt vagy, és még tulajdonképpen Aspen is. ^^ (Azért remélem, terrorizálod privátban eleget, hogy szerezzen be egy időnyerőt, mert már irtó ritkán frissel.) Ah, tudom, bagoly mondja verébnek...

Hah, na igen, bár az utóbbit nem is olvastam. Viszont Dragon Tamer is az elsők között volt, arra emlékszem.
De ja, akkor nem volt meg az a választék, mint most, bár tekergős sztorival speciel már akkor is Dunát lehetett volna rekeszteni, én meg azért akartam azt írni, idegesített, hogy mind egy kaptafára megy. xD (Egyébként ez furcsa, mert én meg pont a hatos könyvre utáltam meg annyira Pitont, hogy kiakadjak attól, hogy le akarták nyomni a torkunkon azt az eltolt lilys tragédiáját. xD Úgy látszik a hatos könyv Piton mindkét oldaláról nézve félresikerült.)

Nem gáz amúgy, csak vicces, mert valószínűleg nem vagy egyedül ezzel a feltételezéssel, és szerintem most ahogy így belegondolok, mint is olyan tekergős sztori egy szál se, amit rendesen az elejétől a végéig elolvastam volna. xD Kábé mindenben utazok, csak abban nem, mert egyrészt nem mozgat, másrészt rémesen befolyásolható író vagyok, és szeretném a saját sztorimat úgy megírni, ahogy én akarom, nem úgy, ahogy másnál olvastam. Meg az már most az elején kikerekedett kissé nálam is, ami később még látványosabb lesz, hogy nekem se a tekergők az atyaúristenek...

Általában mindenkinek BNP az első, vagy ugye a AYLNO.

Általában mindenkinek BNP az első, vagy ugye a AYLNO.
Az ember csak az után néz körbe, mit lehet olvasni - akkoriban enahmán kívül nem is nagyon volt írás, többek között azért is akartam írogatni. Meg azért mert addigra már kedveltem annyira Pitont, hogy kellőképpen kiakadjak a hatos könyvtől, és el kezdjem írni az SB-t miatta. XD És ez kiterjedt a Tekergőkre is, azért írtam azt is, ahogy.

Sorry, teljesen abban a hitben voltam, hogy Te eleve tekergős storykban mozogsz.

Általában mindenkinek BNP az első, vagy ugye a AYLNO.
Az ember csak az után néz körbe, mit lehet olvasni...

Nekem az Egy páratlan év, enahma "csak" a második volt

Az, az!
Viccelsz amúgy? Életem legelső ficje enahma trilógiája volt. Ha van valami, amit szinte mindig szeretek, az a Snarry és a Severitus. Amennyire nem szeretem Pitont a könyvekben, annyira bírom ficekben, Harryvel meg főleg, akárhogy is vannak. Bár a Severitus talán kicsit nagyobb kedvenc.
Attól, hogy én canon Tekergős förmedvényt írok, még nem jelenti azt, hogy azt is szeretem. Sőt, kimondottan nem szeretem általában a tekergős ficeket, meg a sajátomban se szeretem annyira őket most már, mint amikor kitaláltam, hogy ezt kéne írni. (Ez utóbbi rémes. xD) Nem is rájuk koncentrálok, inkább a sajátszereplőim saját ügyeire.

Nem tudom amúgy, hogy miért nem olvastam pont tőled kb. semmit, mert oké, hogy pár éves kihagyás után tavaly tértem vissza, de te már akkor is alkottál (sőt, akkor igazán), amikor merengeni kezdtem. Pont kimaradt, asszem, tök véletlen. Majd egyszer pótlom, ha lesz időm-erőm-energiám. (Haha.)

Viccelsz amúgy? Életem legelső ficje enahma trilógiája volt.

Ihlet-idő-energia ez a szenthármas.
Egyébként azért nem olvasol ilyesmit, mert nem szereted a Piton-Harry dolgokat? Mondjuk felém a Tekergők sem azt jelenti, mint feléd. XD Ez némiképp spoiler, de tulajdonképpen még a térkép is szét van tépve.

Ugyanis Borostyánkő 4. fejezet bétánál, az 5. fejezet pedig 70%-on áll.

Komolyan irigylem azokat az embereket, akik csak ontják magukból egyfolytában a fejezeteket. Vissza kéne repülnöm tíz évvel ezelőttre, mikor több időm volt. Elég csak benézni Hiriajuuhoz, b@sszus. *irígy*

Én az SB-nél ragadok mindig le. Annak lesz valamikor folytatása?

Jaj, skacok.

Hát mi az, amiből eggyel több lett, és nem frissült?

A 999-es hívószám meg a profilom. Szal kérem szépen, csak végig kell nézni, mi az ami ott volt, de eddig nem.

Aki ráér, jobban jár, ha addig újraolvassa.
Ugyanis Borostyánkő 4. fejezet bétánál, az 5. fejezet pedig 70%-on áll.

Az ember azt gondolná, a többség már kitalálta, mi a fenéről dumáltam lentebb.

Az ember azt gondolná, a többség már kitalálta, mi a fenéről dumáltam lentebb.

Hm, majd én is gyűjtögetek, a kódexből szeretnék, lassan arra is hangolom magamat. ^^

A tizedik kódex: Piton hirtelen megpördült, és gyilkos tekintettel nézett az igazgatóra.
– Úgy látom, nem ismételtem elégszer, hogy Harry Potter közel sincs biztonságban itt! – vicsorogta. – Most legalább a saját szemével is láthatja, hogy nem beszéltem a levegőbe!

A tizedik kódex: Miután a javasasszony is elment, Piton szó nélkül odaállt az ágy szélén kuporgó Harryhez.
– Minden rendben?
Harry hitetlenkedve nézett fel rá.
– Az rendben van, hogy egy lány, aki meghalt, csak így felébred? – kérdezte zaklatottan.

Holdfényszelence: – Értékelném, ha néha normálisan felöltöznél. – Harry továbbra is értetlenül bámult vissza, mire Piton megrázta a fejét, és egy sóhajjal megigazította a fiú sálját. – Tudod, hogy pár nap múlva láthatod őket – tárta szét a karját, hogy Harry odalépjen mellé, és hozzábújjon. Igaz, hogy a hoppanálás miatt volt, de akkor is szerette ezt az érzést, hogy végre ennyire óvón magához öleli.

Avalon legendája: - És mit szépítsem, téged sem hagyott hidegen egy olyan ember, mint én, ha… érted mire gondolok.
Harrynek nem kellett tükör, hogy megnézze, mennyire lehet vörös. Érezte, hogy szinte lángol az arca..

Álmok földjén: - Darren ébredj fel! Ez egy rossz álom! Itt vagy velem… – a mondatot már nem tudta befejezni, mert a fiú hirtelen felébredt, és akkora lendülettel ugrott a nyakába, hogy majdnem eldőltek. Érezte, hogy a kicsiny test mennyire remeg, miközben Darren forró könnyei áztatták a pizsamáját, és kezével szorosan kapaszkodott belé. – Nincs semmi baj.

Salvador Benevolus: Érezte, hogy arcán forró könnyek folynak le, a fájdalom könnyei, amit Dumbledore többet nem vehet el tőle. Mert őt a fájdalom tette azzá, aki… Azzá a fiúvá aki minden szörnyűségen keresztülment, és végül le fogja győzni minden idők leghatalmasabb mágusát.

Álmok földjén: – Mr. Weasley. Tizenöt másodpercet kap, hogy befejezze ezt a förtelmet, vagy különben magam dobom ki a Piton–birtokról!

Salvador Benevolus: – De hát az apák szeretik a tojásaikat! – nevetett fel jóízűen Piton.

Salvador Benevolus| - Harry, miért teszel úgy, mintha a testvéred lennél? Harry nem is tudta hirtelen, mit érez... először megkönnyebbülést, hogy nem kell tovább hazudnia, aztán rémületet.

Adriana gyűrűje| - Te látsz engem - jelentette ki Piton, hosszasan tanulmányozva őt. - Igen, mivel szerintem megőrültem - nyögte erre Harry, távolabb helyezkedve az ágyon. - Cedricet és Siriust hol hagyta? - kérdezte kiszáradt torokkal. - Mindhármuknak kísérteniük kéne.

Adriana gyűrűje| Piton a plafonra emelte a tekintetét és úgy mondta: - Az, hogy minden évben a születésnapomra egy igen jó évjáratú mézbort ad, amiről ha azt hiszi, hogy nem tudom, kitől van, akkor téved. Mellesleg jól tudom, hogy azt a sok citromport az íróasztala hátsó, rejtett fiókjában tartja.

Adriana gyűrűje| - Kitartás, haver - bíztatta Ron. - Egy szemét dög tanárt már túléltél valahogy, majd sikerül ezt is. - Tudtam Weasley, hogy irántam érzett szeretete határtalan! - gúnyolódott mellette Piton, miközben egy lenéző pillantással illette. - Úgy érzem, most örülhet, hogy nem vagyok itt ténylegesen.

Adriana gyűrűje| - Tagadhatatlanul is hasonlított az ő általa régebbről ismert Pitonra, ugyanaz a sápadt arc és karvalyorr. Egyedül a haja volt más, hosszú sötétszürke haját egy ezüstcsattal fogta össze. Pitonhoz képest pedig ez még nagyobb denevér volt, és határozottan a rosszabb fajtából.

Bár hogy is volt egy aláírásban...? Jöhet bármi, Alkonyat, a HP örök marad?

Azért örülök, hogy vannak, akik még itt vannak, és reménykednek.

Azért örülök, hogy vannak, akik még itt vannak, és reménykednek.