Sziasztok!
A
Testis Temporum Kihíváson holnap indul a
publikálási szakasz, mindenkit sok szeretettel várunk pontozni.
Assa, melone08, stoobie, Uadzset és Xwoman nagyon kitettek magukért, egyik történet jobb mint a másik, és ezt nem elfogultságból mondom
Várható egy kis
kitalálós játék a pontozóknak, úgyhogy érdemes benézni. Április 22-ig lehet értékelni a történeteket.
Tájékoztató (innen részletesebb leírások is elérhetők)
1. szerző:
Örökség (
http://wp.me/p4LNcv-3A)
Nehéz és fájdalmas, mikor valamelyik családtag meghal, de az emlékek megszépítenek mindent, és még a kedves rokon hóbortjai is szerethetővé válnak. A tárgyak néha több jelentőséggel bírnak, mint azt gondolnánk.
Korszak: 22. 1945–1956, egyetemes
1. szerző:
Emberek vagyunk (
http://wp.me/p4LNcv-3Z)
Egy fiatal lány és húga története. A háború senkit sem kímél, bármennyire is szeretné kivonni magát belőle az ember. A szerencsétlenség gyorsan jön, és távozásakor magával ragad valami fontosat. Mindent elveszíthetsz egy pillanat alatt, akár önmagadat is.
Markóczy Ilona története erről szól. Veszteség, bánat, remény. Mindig talpra kell állni, bármilyen nehéz is ez. És mindeközben embernek maradni – talán a legnehezebb feladat.
Korszak: 14. 1848–1849, magyar
2. szerző:
Maastricht, végállomás (
http://wp.me/p4LNcv-3v)
Az Európai Uniót létrehozó szerződés sokak érdekeit, értékrendjét sértette. Albert van Hayden, a holland hírszerzés ügynöke éppen ezért nem lepődött meg, amikor informátora azt állította, hogy néhány brit szervezet meg akarja akadályozni a szerződés aláírását. Mivel a tét nagy volt, a német hírszerzés is mozgósította egyik legjobb ügynökét, Sabine Neuhoffert, aki eleinte bizalmatlanul viseltetett Albert van Haydennel szemben. Vajon túl lehet-e lépni az ellentéteken egy fontosabb ügy érdekében, vagy a versengés nem csak a nyomozást rontja el, hanem kockára teszi a szerződés létrejöttét, és a résztvevő politikusok életét is?
Korszak: 26. 1991-2002, egyetemes
2. szerző:
Hogyan lopjunk el egy országot? (
http://wp.me/p4LNcv-3o)
Nico Besič, a nemesi származású horvát bíró nagyszabású tervet eszel ki. El akarja raboltatni a magyar koronaékszereket, hogy azzal zsarolva a magyarokat, biztosítsa nemzete függetlenségét. A feladatra három egykori jobbágyát jelöli ki, akik ha szellemileg nem is, de fizikailag mindenképpen rátermettek. A tét nagy, hiszen a jutalomként felajánlott fejenként tizenöt hold földbirtok új életet jelentene a föld nélkül maradt parasztoknak. Hogy az akció sikerrel zárul-e, az a történetből kiderül.
Korszak: 15. 1849-1868, magyar
3. szerző:
Cseresznye (
http://wp.me/p4LNcv-3g)
A százéves háború rengeteg áldozatot szedett, sok francia város vált az angol seregek martalékává. Ez a történet ezek közül egyről szól csupán: Calais-ról, annak sorsáról, ahogy azt Cerice d’Aire láthatta.
Korszak: 11. 1302–1453, egyetemes
3. szerző:
Változás (
http://wp.me/p4LNcv-3d )
1989. Az év, amikor még volt fillér, amikor az ötszázas bankjegy lila volt és Ady Endre arcképe díszítette. Az év, amikor még minden állandónak tűnt.
Korszak: 25. 1980–1990, magyar
4. szerző:
A hulló csillag (
http://wp.me/p4LNcv-43 )
Bradley üstökösként tündököl a filmgyártás egén – majd ugyanígy el is tűnik a süllyesztőbe a némafilmkorszak végével. Már csak centjei maradtak az egykori vagyonából, amikor az egykori kollégája munkát ajánl neki. Élete szerepét, bár ezúttal nem filmben kell megcsillantania a tehetségét.
Korszak: egyetemes, 20. 1918–1939
4. szerző:
Aki elkezdte bennetek a jó dolgot (
http://wp.me/p4LNcv-3j)
Nándorfehérvár Magyarország kulcsa. II. Mehmedet, az Oszmán birodalom vezetőjét ez a végvár tarthatja csak vissza, hogy leigázza az országot, és ezzel együtt nagy eséllyel egész Európát. A fejedelmek nem veszik komolyan a fenyegetést, ezért a lánglelkű Kapisztrán János embereket toboroz a keresztes seregébe. Ez a képzetlen, szedett-vetett tömeg lett mégis az, ami végleg eldöntötte a csatát a magyarok javára, és hozzásegítette Hunyadit a győzelemhez. Kaba egyszerű földművesként csatlakozott a keresztes seregbe, fegyverként csak egy vasvillát és a hitét vitte magával. Ekkor még maga sem hitte volna, hogy ennyi épp elég lesz.
Korszak: 8. 1396–1490, magyar
5. szerző:
Pozőr (
http://wp.me/p4LNcv-47)
George Miller nem találja a helyét, és haragszik az egész világra; hogy jogosan tehesse, szeretné, ha a világ is haragudna őrá – és igencsak jó úton halad efelé.
Korszak: 19. 1913-1918, egyetemes
5. szerző:
Bal és jobb (
http://wp.me/p4LNcv-3E)
1957. Dunántúl. Menni vagy maradni? Péter szerint feltétlenül az első, de Piri inkább az utóbbi pártján áll. Mindketten biztosak a dolgukban, és szeretnék meggyőzni egymást a saját igazukról. Nincs tehát vége, míg Péter ki nem lép az ajtón. Főleg, hogy mások is beleavatkoznak a vitába.
Korszak: 22. 1948-1958, magyar
HOLNAP kikerül a játék is, várjuk a pontokat, véleményeket