|
Könyvmoly |
|
Csatlakozott: 2011 június 09 (csütörtök), 17:46 Hozzászólások: 984 Tartózkodási hely: A Föld Pusztaságán, valahol Westeros környékén, a Roxfot kastélyában, Stiles szobája mellett.
|
Sziasztok!
Nos, mivel itt van ez a megkövesedett, pókháló lepte topic, és észrevettem, hogy én valamiért még nem írtam ide, ezért úgy határoztam, hogy most jövök, és leírom nektek az én véleményemet erről. Figyelem, hosszú lesz!
Először is, én személy szerint nagyon örülök annak, hogy itt van ez a topic, és hogy ilyen sokan leírták ide a véleményüket. Ez egy nagyon fontos téma, szóval érdemes foglalkozni vele, és meghallgatni egymást. Ráadásul sok gondolatébresztő kérdést felvetettetek, és még érdekesebb válaszok születtek rájuk. Volt olyan hozzászólás, amit olvasva bőszen bólogattam, volt, amit eléggé döbbenten, vagy épp szomorúan olvastam, és olyan is volt, amin jót mosolyogtam. Vagyis volt itt minden, mint a búcsúban! Jó volt látni, hogy még az emeltebb hangvételű vélemények is kulturáltan lettek megfogalmazva, és nem torkollott az egész anyázásba, mint az máshol minden bizonnyal megtörtént volna. Ez ugyanis egy eléggé kényes téma, és ebből kifolyólag beszélni sem olyan egyszerű róla.
És hogy mi az én véleményem a slash műfajról?
A rövid válasz az lenne, hogy egyszerre tudom nagyon szeretni, és nagyon is gyűlölni ezt a műfajt, tehát eléggé ambivalens kapcsolatban állok a slashel. (Most gondolom kb ilyen képet vághattok: ) Ám nemsokára (azaz valamikor a vége felé ) megindoklom, hogy miért ilyen a viszonyom ezzel a műfajjal, mert azt hiszem ez bőven követel magyarázatot maga után.
Előbb azonban inkább általánosságban beszélnék erről a témáról, elsősorban a másságról, és rögtön itt az elején szeretném megemlíteni, hogy szerintem az, hogy valaki a melegekhez miképpen viszonyul, nem feltétlenül befolyásolja a slashhez való hozzáállását. Nyilván, ha valaki gyűlöli a melegeket, és egy szemernyit sem elfogadó velük, az 99,99%, hogy nem is fog slashre rákattintani (hacsak fogalma sincsen arról, mi is az a slash), és magát a műfajt sem fogja szeretni. Bár megtörténhet, hogy véletlenül rákattint, elolvassa, megtetszik neki a történet, és utána elfogadóbb lesz velük szemben. (Nem tudom, hogy ismer-e bárki ilyen személyt, mármint aki tényleg gyűlölte a slasht, aztán meg elolvasott egyet és megszerette, de jó lenne ilyenről hallani... ) Viszont az szerintem jóval gyakoribb, hogy bár valaki nagyon is toleráns a melegekkel szemben, de mégsem hajlandó róluk szóló történeteket olvasni. Ennek pedig véleményem szerint az az oka, hogy egyszerűen nem képes magát belehelyezni a meleg karakter helyébe, mert ő maga hetero, és ezért kényelmetlenül érzi magát, ha ilyenről olvas. Ez főleg férfiaknál van így, mivel ugye a fiú-fiú szerelem a leginkább elterjedt, és lényegesen kevesebb femslash található. Tehát ezért van az (szerintem), hogy szinte csak a nők írnak slasht, míg férfiak alig akadnak, az meg még ritkább, hogy hetero férfi írjon slasht. Viszont sok férfi elismeri, hogy szívesen olvasnak/néznek nő-nő szerelemről szóló történeteket, mert számukra pedig az az izgalmas, ugyan azon okokból, mint amiért a nők meg a slasht szeretik. Nem egy férfi ismerősöm mondta, hogy a slashtől borsódzik a háta, de a femslashsel semmi baja nincsen, sőt! Egyébként szerintem ugyan ez az oka annak is, hogy a nők meg kevesen vannak, akik szeretnék a femslasht, mert idegen ez a számukra, és nem szívesen képzeli el az intimebb szituációkat. Nálam legalábbis ez az oka annak, amiért nem igen olvasok ilyeneket.
Visszatérve arra a saját magam által felvetett dologra, miszerint létezhet-e olyan, hogy valaki gyűlöli a melegeket, ám ennek ellenére elolvas egy slasht és megtetszik neki, és utána megszereti ezt a műfajt... nos, most elgondolkoztam ezen (míg az előző sorokat írtam), és én magam arra jutottam, hogy miért ne történhetne meg ilyesmi?
Én el tudom képzelni, hogy valaki - aki egyébként teljesen homofóbnak lett nevelve - rákattint egy slashre (vagy mert titkon mégis kíváncsi, vagy mert nem tudja és nem is néz utána, mi fán terem ez), és utána megszereti a műfajt, ám olyan környezetben nőtt fel, akik teljesen intoleránsak ezzel szemben, és olyan neveltetést kapott, hogy ez természetellenes és fúj. Ezért lehet továbbra is elutasító lesz velük, követve azt a mintát, amit átvett szüleitől és környezetétől, ám egyre gyakrabban olvas slasht, amit viszont nem mer bevallani senkinek sem, mert az fúj... Ennek lehet az a következménye, hogy végül megijed s nem olvas több ilyet, mert attól tart, hogy ettől ő is meleggé válhat (mert ugye sok felnőtt így vélekedik erről, s ezt sulykolják bele a gyerekekbe ), vagy pedig elkezd érdeklődni a téma iránt, és elfogadóbbá válik, és talán egy idő után fel is meri vállalni, hogy "igen, én nem nézem le a melegeket, igen, ők is emberek, és igen, szeretem a slasht, és nincs semmi baj a mássággal", annak ellenére is, hogy a környezete nem ezen az állásponton van. Maximum előttük ezt nem hangoztatja, s inkább kerüli velük ezt a témát. Viszont előfordulhat az is, hogy így a saját környezetében továbbra is elutasítóan bánik velük, míg mikor kikerül abból a környezetbe, és egy elfogadó közösségbe kerül, felvállalja a véleményét. És ezt a gondolatmenetet követve, egy ilyen elutasító közösségben való felnövés káros hatással járhat, hiszen mi van akkor, ha a gyermek maga is meleg? Könnyen lehet, hogy emiatt ezt a részét elutasítja, és nem jön rá arra (vagy nem meri bevallani magának sem, hogy rájött), hogy ő a saját neméhez vonzódik, és egész életében boldogtalan lesz szerencsétlen, mert nem találja meg a boldogságot, mert nem tudja, hogy azért nem tud boldog lenni, mert rossz helyen keresi azt, mert ő valójában meleg, és nem hetero, csak a környezete olyan szinten elutasító volt ezzel szemben gyerekkorában, hogy teljesen elnyomta ezt magában... Legalábbis véleményem szerint ez könnyen előfordulhat, ha valaki így nő fel, ami szomorú... Persze a szerencsésebb eset az, ha rájön, viszont akkor meg lehet kiutasítják, s ezért másnak nem meri ezt bevallani, és akkor meg ugye jön a kettős élet, azaz a külvilág felé magát heterónak mutatja, míg titokban saját neművel folytat titkos viszonyt, vagy ha meg felvállalja, lehet kiutasítja a családja.
Szóval mindenképpen fontos az, hogy toleranciára neveljék a szülők a gyermekeiket, és amint eléri a megfelelő kort, beszéljenek velük erről a témáról, mert nagyon-nagyon fontos, hogy tudják, van ilyen is, és ez nem, nem betegség, és semmi rossz nincsen ebben, ezt is el lehet, sőt el is kell fogadni! És ettől nem lesz senki sem kevésbé jobb, vagy kevésbé "normálisabb". És ebből kifolyólag az sem árt, ha az iskolában az egyik tanár beszél erről, mert ott is rengeteg mindenben "befolyásolni" lehet az emberek gondolkodásmódját. Az otthon után az iskola a második legmeghatározóbb, legnagyobb hatással lévő hely az életünkben, és nagyon sok múlik azon, hogy ezen a két helyen miket sajátítunk el, milyen véleményeket hallunk.
És akkor most elérkeztem ahhoz (a még a topic elején feltett egyik kérdéshez), hogy vajon a slash tömegpszichózisnak tekinthető-e, avagy sem? Véleményem szerint röviden: Nem! Hosszabban: A slash műfaj olvasásától senki nem válhat meleggé, mert a szexuális identitásunkra ezek a dolgok nincsenek befolyással. Mindösszesen azt befolyásolhatják, hogy mi magunk miképpen viszonyuljunk ehhez. Valamint előfordulhat, hogy ennek hatására döbben rá valaki a saját másságára, de nem a mű lesz ennek a kiváltó oka! Nem, szerintem a szexuális beállítottság egyáltalán nem választás kérdése, mindenkivel veleszületett ez, és ezen ha akar, ha nem, nem fog tudni változtatni. Maximum elfojthatja, letagadhatja, hazudhat önmagának, és tettetheti azt, hogy ő hetero. Ha mégis képes melegből heteróvá válni, akkor annak meg csak egy oka lehet; hogy biszex. Ám abból a szempontból lehet hatása a tömegpszichózisnak, hogy mivel valami "divat", ezért kipróbálja, és úgy tesz, mintha meleg lenne, vagy bebeszéli magának, hogy "na én meleg vagyok, csak mert most ez a menő, és nehogy kilógjak már én abból a sorból" mikor valójában nem így van, és ez is épp olyan káros tud lenni, mint az ellenkezője. Ám ettől ő még valójában nem válik azzá, és amint kinövi a "kövessük a divatot" dolgot, erre ő maga is rájön azért. Tehát attól még, hogy valaki kipróbálja, még nem lesz meleg, ahogy a meleg sem lesz attól hetero, mert a külvilág felé annak mutatja magát, és van is két szép gyereke a feleségétől. És a média (ebbe beletartozik az internet is) bizony megváltoztathatja a gondolkodásmódunkat és azt, hogyan viszonyulunk egyes témákhoz. Így a Merengő is képes erre, azzal, hogy ilyen témákban is lehet olvasni itt szép számmal ilyen történeteket, és elég sok embertől hallottam, hogy bizony ez az oldal változtatta meg a véleményét a melegekről és vált elfogadóbbá velük szemben.
Ezzel pedig én is így vagyok! A Merengőre tévedésem előtt (14 voltam, amikor idekerültem, de még nem alkottam vagy 1-2 évig, csak olvasgattam) én olyan semlegesen álltam ehhez a témához, meg úgy nagyon nem is foglalkoztam ezzel. Szóval először én sem tudtam, mi az a slash, viszont utánanéztem, aztán meg úgy kíváncsiságból beleolvastam. Eleinte nem igen értettem, hogy mi az oka ennek a nagy rajongásnak, olyan semlegesen hatott rám, viszont elősegítette azt, hogy a későbbiekben sokkal elfogadóbb legyek velük szemben, és míg régebben inkább nem kattintottam rá a történetre, ha slash volt, manapság már ez nem zavar, sőt, van, hogy nagyon is szívesen olvasom el ezeket a történeteket is. Sőt, míg eddig egyáltalán nem akartam ebben a műfajba alkotni, maximum utalgatásos, inkább bromance szinten, addig mióta visszatértem újra az oldalra, csak úgy ontom magamból ezeket is, meg jönnek ilyen sztoriötleteim is rendesen! Viszont nagy rajongójává nem váltam a műfajnak, annak ellenére sem, hogy a melegekkel nincsen semmi problémám, és olvasni is olvasom őket, valamint én magam is alkotok fiú-fiú párosokkal. Néha-néha van, hogy egy-egy párost eléggé megszeretek, és akkor rá tudok kattanni azokra a slash írásokra, de ez általában nem túl tartós, vagy legalábbis alábbhagy ez a fajta rajongásom, tehát szerintem nagy slasher sosem fog válni belőlem. Szeretem a slasht egy bizonyos mértékig, vannak olyan párosok, akiket nagyon szeretek, és úgy gondolom nagyon is jó, hogy vannak ilyen írások itt merin szép számmal, mert nagyon-nagyon sokban hozzájárulnak ezek ahhoz, hogy nagyobbá váljon a tolerancia velük szemben! Lehet, ha annak idején nem tévedek ide, akkor én sem így állnék ma hozzá ehhez a témához, és viszolyognék a melegektől, annak ellenére is, hogy egyébként is eléggé elfogadó személyiségnek tartom magam, mert egy időben bizony, mikor ez a téma jobban előjött a médiában, akkor a közvetlen környezetem inkább elutasító volt ezzel szemben, és ez bizony az én értékrendszeremet is alakíthatta volna, sőt még így is hatással volt rám bizonyos mértékig, mert sokáig a negatív visszhang miatt nem is igen mertem erről kifejteni a saját véleményemet (legalábbis az internet bugyrain kívül), mert tudtam, hogy akkor egyből jönnének a gunyoros megjegyzések, hogy biztos azért állok ki mellettük, mert én is meleg vagyok. Mondjuk a mai napig nem igen szoktam úgymond nyíltan kiállni mellettük, de ennek leginkább az az oka, hogy közeli meleg ismerőseim nem akadnak (vagy legalábbis én nem tudok erről), és valahogy ez a téma nem igen szokott előkerülni valamiért. Bár idén előkerült egy egyetemi órán, és akkor ott pár szóban elmondtam az én álláspontomat, szóval manapság már nem félek kimondani azt, amit gondolok erről a témáról. Az pedig, hogy ezt a témát nem tartom különösebben tabutémának, minden bizonnyal a Merengőnek köszönhetem! No meg a Merengő-tábornak is. Szerintem azért az ottani élmények is sokat segítettek azon, hogy még toleránsabbá váljak minden téren (és itt most nem konkrétan a melegekre gondolok, hanem teljesen általánosságban mondom ezt), mert egészen addig egyedül ott éreztem azt, hogy egy teljes mértékig elfogadó közösségben vagyok, ahol tényleg nem számít, hogy milyen külső tulajdonságokkal vagy megáldva, sem pedig az, hogy milyen a szexuális beállítottságod, vagy éppen, hogy szereted-e a slasht vagy sem! Ez pedig akkor nekem nagyon felemelő érzés volt, mert egészen addig a pillanatig el sem tudtam azt képzelni, hogy ilyen a világon létezhet egyáltalán... És ezen nagyon kellemesen meglepődtem. (Bocsánat, ez most kicsit lehet off volt itt, de ezt muszáj volt hozzátennem... )
Szóval nagyrészt szeretem a slasht. Jó és fontos műfajnak tartom, és vannak bizonyos párosok, akikkel kimondottan szeretek történeteket olvasni. Valamint sokkal mélyebb tud lenni egy ilyen történet, mint egy hetero szerelemről olvasni érzelmek terén, és ezt nagyon tudom értékelni az ilyen írásokban.
Ugyanakkor viszont van, amikor nagyon tudom utálni ezt a műfajt... Nyilván akkor, mikor pont a lényege nincsen benne a történetben. Ez főleg sorozatokban a jellemző. Ennek oka legfőképpen az, hogy sokszor én ezt erőltetettnek érzem (leginkább sorozatokra vonatkozik, ez is, meg az ezután következő sorok is!), és úgy jön le nekem, hogy na, megint kell bele egy meleg karakter, mert ez "menő", de amúgy semmi funkciója nem lesz ennek sem megint, mert nem maga a karakter lesz a fontos, hanem pusztán az, hogy ő meleg, és ezzel őket képviseli, mert ez is kell. És ilyenkor azt érzem, hogy, de akkor minek? Ezzel én nem azt érzem, hogy az elfogadásukat erősítenék, hanem azt, hogy ott van egy erőltetetten meleg mellékkarakter, aki csak egy báb, és ennyi... És egy idő után engem ez kifejezetten irritált. Nem maga az, hogy a karakter meleg volt, hanem az, hogy funkció nélküli szerepe volt, és szinte minden egyes sorozatban volt minimum egy meleg pár, mert ez "menő" és "kell". Annak nagyon örültem, hogy a média ezen része kezdi az elfogadást reklámozni, csak annak nem, ahogyan ezt megtették, és én sajnos úgy éreztem, hogy ezzel inkább az ellenkező hatást váltják ki. Legalábbis nálam az ellenkező hatást érte el. Nem azt mondom, hogy ezáltal kevésbé elfogadóbbá váltam, hanem azt, hogy már idegesített, hogy mindenbe beletuszkoltak egy meleg karaktert, és olyannyira besokalltam ettől egy időben, hogy még slasht sem voltam hajlandó olvasni, mert úgy éreztem, még az orrlyukamból is slash folyik, és nem éppen az "építsünk ki szép, lelki kapcsolatot két azonos nemű szereplő között"-féle módon, hanem a "díszbábmelegek minden sarkon" volt a jellemző. És a sorozatok terén nagyrészt még mindig jellemző ez sajnos egyébként. Mondjuk természetesen vannak kivételek, és annak ellenére, hogy a Sense8 nekem nem jött be (az meg nekem már a túl sok - tudom, hogy csak 2 ilyen meleg pár volt, de sok volt a szexjelenet, engem az zavart - kategóriába tartozott), örülök annak, hogy van ilyen sorozat is, ahol a melegek is előtérbe kerülnek! A másik ilyen amiben egy ideig leszbikus kapcsolat volt előtérben, még ha rövid ideig is, az a The 100 volt. És méghozzá nem is akárhogyan tálalták azt a kapcsolatot... Én sosem hittem volna, hogy femslashet valaha meg tudnék szeretni, hogy én két nőnek szurkoljak és együtt akarjam látni őket (mivel valahogy kellemetlenül érzem magam, ha ilyet olvasok vagy nézek), de a Clexa az ilyen volt! Azt gondolom, hogy a két színésznő valami elképesztő módon vitte a vászonra ezt a kapcsolatot, és őket tényleg imádom együtt. Szóval, ha valaki tud nekem valami jó Clexa sztorit ajánlani, akkor ide a linket, mert máris falom!
A másik oka a "gyűlöletemnek", hogy néha úgy érzem, hogy túl sok ilyen történet van már, és valahogy többnyire ezek nagyobb figyelmet kapnak, mint egy "átlagos" hetero sztori, pusztán azért, mert slash. Szóval néha kicsit úgy érzem, átesik a kínálat a ló túloldalára (most azért nem ezt tapasztalom hála égnek ), és olyankor először jön a "jól van, jól van, szeretem a slahst, meg jó ez is meg minden, de... hetero sztorik, hol vagytok, én titeket is akarlak!", aztán meg átvált ez "hetero sztorit akarooook" hisztibe, majd "oké, elegem van a slashből, most már tényleg..." ideiglenes slashundoritiszbe. Nem tudom, hogy ez mennyire érthető így egyébként... Szóval nyilván nem azt állítom, hogy időnként kihalnak a hetero sztorik a frissítések közül , hanem inkább azt, hogy időnként úgy érzem, mintha jönne egy ilyen slashhullám, és akkor a szokásosnál is több ilyen áradna be az oldalra,(márpedig alapjáraton eléggé népszerű ez a műfaj) és olyankor jön nekem elő ez a fajta "most már azért elég legyen!" hozzáállásom.
Szóval ezeket értettem az alatt, hogy nagyon tudom szeretni, meg nagyon tudom utálni is ezt a műfajt.
Valamint azt nem szeretem még (ez egyébként nem csak a slashrajongókra vonatkozik!!!), ha valaki rám akarja erőltetni, hogy de én csak azért is szeressem ezt vagy azt a párost, mert mi az, hogy én nem rajongok azért, amiért ő! És néhány slasher sajnos elégé erőszakos tud lenni (bár ez inkább az éretlen tinilányokra vonatkozik), vagy már túlzásba viszi a rajongását. Na, ezeket nagyon nem szeretem, és ilyenkor hamarabb érik el, hogy meggyűlöljem az adott párost, minthogy megszeressem. És ebből kifolyólag a párosok közti rivalizálást is eléggé megvetem, egyszerűen undorítónak találom, hogy vannak, akik képesek azért megvetni valakit, mert az ellentétes párosnak drukkol. És akkor megy a kakaskodás, hogy de ez a páros a jobb, nem, az a páros, és fúúú, akkor a hajamat tépem rendesen. Nem, egyik sem jobb, egyszerűen arról van szó, hogy az egyik ezt szereti, a másik azt, és lehet, hogy nekem jobban tetszik x, de miért ne szerethetné a másik az y-t? És néha a slasherek is ugyan olyan durvák tudnak lenni azokkal, akik ezt nem annyira fogadják el, mint amilyen durvák tudnak lenni az emberek a homoszexuálisokkal, s akkor mindig azt gondolom, hogy: oké, persze, hogy rosszul esik neked, megértem, haver, de nem kell ettől még nekiesni annak, aki azt mondja, hogy "na, nekem ez nem kell, pfúj", mert attól nem lesz elfogadóbb, sőt, csak a berögzült, negatív sztereotípiát erősíted meg benne. Szóval néhány slasher hajlamos kicsit túldrámázni a dolgot, amit ők sokszor jogosnak éreznek, pedig ha az a reagálása rosszul esik egy hetero, slasht kevésbé elfogadó személynek, az ugyan annyira jogos, mint az ő sértettsége. Legalábbis én ezt így látom, és persze egyáltalán nem találom jónak a másik fél részéről az intoleranciát, ám ha arra valaki támadólag reagál (annak ellenére is, hogy a "nem szeretem a slasht" vélemény normális "hangvételben" lett megfogalmazva), az ugyan olyan rossz dolog szerintem.
Egyébként én úgy veszem észre (persze lehet rosszul látom, vagy csak az én környezetemben érzem a változás szelét, nem tudom), mintha az utóbbi időben kezdenének elfogadóbbá válni az emberek a melegekkel kapcsolatban, és egyre többen mernék nyíltan felvállalni másságukat, ami szerintem egy nagyon is pozitív változás. Persze lehet rosszul látom, meg nem úgy értem ezt, hogy a világ hirtelen keblére öleli őket, és máris mindenki toleráns velük, de mintha enyhülne az ellenszenv az irányukban, és főként a már érettebb fiatalok egyre többen fogadnák el a homoszexualitás képviselőit.
Ja, és majd elfelejtettem! Íme a párosok listája a szeretem-nem szeretem skálámon, csak úgy érdekességképp. (Remélem ez belefér ide, és nem gond, amiért megemlítem)
A teljesség igénye nélkül (akik épp eszembe jutottak):
Imádom: Merthur, Clexa, Johnlocke, Alec/Magnus és Renly/Loras Nagyon szeretem, de inkább bromanceként/lightosan: Sterek, Destiel, Thomas/Newt Szeretem olvasni, de nem vagyok hű de nagy rajongója: Drarry, Tom/Harry-Voldemort/Harry, Lucius/Piton, valamint mindenféle érdekesebb páros Egy-egy nagyon jónak tűnőt elolvasok, de amúgy inkább nem: Snarry, Siremus, Gellert/Dumbledore, és a femslash írások Soha, semmilyen körülmények között nem olvasom el: Csak a nagyon bizarr párosok, mint mondjuk: Mordon/Piton (nem tudom van-e ilyen )
Köszönöm szépen, hogy meghallgattatok , és elnézést ezért a regényhosszúságú, extra terjedelmű véleménykifejtésért, de elég sok mindenre szerettem volna reagálni, meg írás közben is eszembe jutott egy csomó dolog, és nem tudtam lakatot tenni a csipogómra. És remélem sikerült mindent érthetően leírnom, és talán pár érdemleges dolgot is hozzá tudtam adni ehhez a témához. Talán. És remélem nem tértem el sehol sem túlzottan a témától. Ha mégis előfordult, elnézést kérek érte.
Üdv: Saszta (Ez még mindig nagyon cuki )
_________________ "I have stood at the very edge. I have looked into the abyss. If I'd have taken one more step, I would have fallen. But no matter how far I ran away from God, he was still waiting ahead." (Penny Dreadful)
|
|